[ szaszfalvi.hu ]

visszaéltek, mivel ez a státusz rengeteg elõnnyel és kedvezménnyel járt, és az új egyházügyi törvény elfogadása elõtt több mint 350 bejegyzett egyház volt már Magyarországon. Ezen kívánt változtatni a tegnap elfogadott sarkalatos egyházügyi törvény – fogalmazott az államtitkár.

Igaz, hogy a törvény jelenleg csak 14 egyházat és felekezetet ismer el, de világos szabályokat és kritériumokat is felsorol arra nézve, hogy miknek kell megfelelniük a jövõben azoknak a vallási közösségeknek, akik egyházjogi státuszra vágynak – jelentette ki Balogh Zoltán. Bármely szervezet, mely ezeket teljesíti, és az országgyûlés megszavazza kérelmét, egyházzá válhat – szögezte le a társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár.

A törvény nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem gyakorolhatja bárki szabadon a vallását, hiszen Magyarországon továbbra is vallásszabadság van, viszont a vallásszabadság és az egyházjogi státusz két külön dolog – vette át a szót Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: mindenki olyan vallást talál ki magának és gyakorol, amilyet csak akar. Viszont ehhez nincs szüksége egyházi státuszra.

Felvetõdhet a kérdés – mutatott rá a KDNP elnöke –, hogy mi lesz a 14 elismert egyház és felekezet közé be nem került, de tisztességesen mûködõ, sok esetben szociális feladatokat is ellátó vallási egyesületekkel. Õk kezdeményezhetik támogatásukat az országgyûlésnél, és külön megállapodások keretében megegyezés születhet az általuk fenntartott intézmények kormány általi támogatásáról – tájékoztatott a miniszterelnök-helyettes.

A törvény talán legnagyobb elõnye, hogy tisztázott régóta homályos definíciókat, valamint hogy tiszta és objektív követelményrendszert állított fel arra nézve, hogy mely kritériumok alapján nyilvánítható valamely szervezet a jövõben egyházzá – jegyezte meg Szászfalvi László.

(kormany.hu)