[ szaszfalvi.hu ]

Lesz még olyan politika és közélet Magyarországon, amely társat lát az egyházban, nem pedig pusztán legyûrendõ költségvetési tételt – jelentette ki Orbán Viktor Az ország lelke és az egyház címû konferencián szerdán. Semjén Zsolt ugyanitt arról beszélt, az állam és az egyház viszonyában csakis a mellérendeltség fogadható el.

Új társadalmi egyezségek megkötésére van szükség, hogy létrejöhessen egy olyan egység, amely azt a három követelményt fogalmazza meg, hogy a magyar állam legyen pártatlan, feddhetetlen és tisztelhetõ – mondta Orbán Viktor Az ország lelke és az egyház címû konferencián szerdán a fõvárosban. A Fidesz elnöke azon meggyõzõdésének is hangot adott, hogy ezek a társadalmi egyezségek a késõbbi kormányzati munka zsinórmértékéül szolgálhatnak. Az állam pártatlanságáról szólva hangsúlyozta: soha ne merüljön fel, hogy a köz érdeke helyett valamely „részérdekét” szolgálja. Legyen feddhetetlen, azaz azokat a jogi és erkölcsi szabályokat, amelyeket állampolgáraival szemben megfogalmaz, magára nézve is ismerje el kötelezõnek. Orbán természetes emberi igénynek nevezte azt is, hogy „tiszteljük a mindenkori állam vezetõit, az államfõt, miniszterelnököt, a kormány tagjait, az Alkotmánybíróságot”. A jelenlegi politikai helyzetre utalva megjegyezte: Magyarországon adva van egy csõdközeli állapot, amelynek problémáit jelentõs parlamenti többséggel sem tudták megoldani. Nem tudja ugyanakkor, miért gondolják, hogy ha jelentõsen csökkentik ezt a parlamenti többséget, akkor képesek lesznek a problémák megoldására. „A megoldás nem a szûkülés, összehúzódzkodás, hanem éppen a növekedés, az összefogás, a teljes nemzeti egységre való törekvés” – mutatott rá a volt miniszterelnök.

„Hiszünk abban, hogy minél nagyobb a baj, annál közelebb a segítség. A baj nem csak lesújtó erõ, hanem a megoldás és a változtatás lehetõségét is magában hordozza” – fûzte hozzá Orbán Viktor. Elmondta, hogy õt személy szerint nagy reményekkel töltötte el, amikor 2001-ben elõször tették fel tisztességesen a népszámláláskor az embereknek azt a kérdést, hogy vallási hovatartozását illetõen mit tartanak magukról, és az a sokakat meglepõ végeredmény derült ki, hogy a magyar emberek 75 százaléka tartja magát valamely keresztény felekezethez tartozónak. „A 7,5 millió ember hitvallása azt mutatja, hogy Magyarország lakosságának elsöprõ többségében él a valahova tartozás vágya, és a vallásos identitásukat összekötik Magyarország keresztény történelmével és keresztény hagyományával. Ennél jobb, reményt keltõbb jelet aligha kaphat egy ország. Ez így van akkor is, ha változatlan hévvel, és bizony, alig modernizált frazeológiával rendszeresen elõtör az egyház- és vallásellenes retorika” - idézi Orbán Viktor szavait a fidesz.hu, aki rámutatott, hogy kifinomult eszközökkel ez ma is zajlik, és áltudományos köntösben újra és újra fellángol a vita az állam és egyház szétválasztásáról. Mint mondta, ha a vallást és az egyházakat a demokrácia régi országaiban - az Európai Unióban és az Egyesült Államokban - is rendre támadják, nincs mit csodálkoznunk azokon az állapotokon, amiket a volt kommunista országokban tapasztalhatunk, ahol a politika ilyen vagy olyan formában, de igen gyakran megpróbál rátelepedni az egyházakra.

Nem fogunk kijutni a mai nehéz helyzetbõl, ha nem jön létre valóságos népi-nemzeti egység, ehhez azonban nem deklarációkra van szükség, hanem valódi egyezségekre – jegyezte meg. Olyan egyezségekre van szükség, amelyek elérnek valamennyi társadalmi csoportot, a munkából élõket, a fiatalokat, a nõket, a magyar családokat, az idõs embereket, a falvakban és a fõvárosban élõket egyaránt – tette hozzá. Egyetértés hozható létre abban is, hogy a XXI. században nem állítható szembe a nemzetközi gazdasági versenyképesség és a szociális biztonság – vélekedett. Orbán szerint mind az egyházi embereknek, mind a politikusoknak rendelkezniük kell azzal az „egy igazsággal”, amely feljogosítja õket arra, hogy a közvélemény, illetve a hívek elé álljanak. Ezen semmiféle politikai divat, közszellem, nyomásgyakorlás nem változtat. A Fidesz elnöke szólt arról is, hogy a közösségi kohéziót fenntartó egyházak és a vallás elleni harc, ha nem is tûzzel-vassal és börtönnel, mint a diktatúra éveiben, de kifinomultabb eszközökkel, ma is zajlik. Újra és újra fellángol, leginkább áltudományos köntösbe bújtatva, egy vita, ami az állam és az egyház szétválasztásáról szól, mintha az állam és az egyház nem volna már „a kelleténél is jobban” szétválasztva.

Orbán Viktor szerint az állam és az egyház szétválasztásának rendszeresen felmelegített álvitája „egy olyan bunkósbot”, amely mindig kéznél van, amikor az egyház vezetõi olyan magatartásra próbálják ösztönözni a híveiket, amely ellentétes a korszellemnek mondott liberális felfogással. Kitért arra, hogy jelenleg az egyházak munkáját számos rossz, illetve rossz szándékú pénzügyi gyakorlat akadályozza. Ugyanakkor minél mélyebb a válság, annál világosabb: az egyház szolgálata pótolhatatlan. „Mi értjük, hogy az egyház nem kér, hanem ad. A törvényhozók és a kormányzók dolga, hogy megteremtsék az ehhez szükséges feltételeket, hogy ne gördítsenek akadályt e szolgálat elé” – fogalmazott. A politika ne akarja elõírni az egyházaknak mégoly udvarias formában sem, hogy mit tegyen és mit ne tegyen. Nincs fontosabb, mint hogy Magyarországon legyenek olyan autonóm közösségek, amelyek teszik a dolgukat anélkül, hogy ezt nekik bárki elõírná, belsõ szabadságból, nem figyelve a hatalom tetszésére – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Orbán Viktor azt mondta, biztos abban, hogy lesz még olyan politika és közélet Magyarországon, amely társat lát az egyházban, nem pedig pusztán legyûrendõ költségvetési tételt.

Semjén: Csak a mellérendeltség fogadható el

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Barankovics István Alapítvány közös rendezvényén kiemelte: az állam és egyház viszonyában csakis a mellérendeltség fogadható el. Mint mondta, az állam feladata a vallásszabadság biztosítása állampolgárai számára, de nem kényszerítheti õket kettõs adózásra, azaz nem várhatja el tõlük, hogy miután befizették állami adóikat, teljes mértékben fenntartsák keresztény közösségeik intézményeit. A pártelnök utalt arra: a vallásszabadsághoz az is hozzátartozik, hogy az egyház elmondhassa tanítását a társadalomról, ezzel együtt a tudományok és a mûvészetek terén is kifejezhesse véleményét. Az egyház társadalmi tanításához hozzátartozik az emberi méltóság tiszteletben tartása, amely abból ered, hogy „az embert Isten saját képmására teremtette” – folytatta. Elmondta, a szolidaritás legmagasabb fokát a kereszténység fogalmazta meg a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” parancsolat megfogalmazásával.

Balog Zoltán fideszes képviselõ, az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke a távirati irodának elmondta: arra kívánták felhívni a figyelmet a parlamentben rendezett konferencián, hogy az egyházak az emberek szolgálatában és az áldozatvállalásban fontos szerepet töltenek be. Ismertetése szerint 500 lelkész fogadta el meghívásukat a különbözõ vallások képviseletében.

(MTI)