[ szaszfalvi.hu ]

Tehát, amikor a kormány meghatározza a félelemkeltésre alkalmas rendezvény fogalmát, akkor nem a gyülekezési jog gyakorlásának a módját tekinti disztinkciónak, hanem a gyülekezés célját, tartalmát, gondolatát, a gyülekezéssel kiváltani kívánt hatást tekinti jogellenesnek, - így ezzel tartalmi cenzúrát állapít meg a gyülekezési jog gyakorlásával szemben.

Az Országgyûlés megkezdte „a közrend, valamint az igazságszolgáltatás mûködésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat” általános vitáját. A kormány elõterjesztése módosítaná a rendzavarás, a garázdaság, a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés tényállását; a nemzeti, etnikai, faji és vallási csoportok elleni erõszak helyébe a közösség elleni erõszak lépne, továbbá a párthovatartozás és a nemi identitás elleni fellépést is szankcionálná.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészet miniszter parlamenti beharangozójában állította:halaszthatatlan a rendcsinálás! „Megbomlott a szabadságjogok gyakorlásának határaira vonatkozó közmegegyezés, ezért a jogalkotásnak kell kijelölnie az elfogadható és az elfogadhatatlan magatartás közötti választóvonalat… Ne legyenek kétségeink! De bármilyen nagy is legyen a veszély - és úgy látom, hogy meglehetõsen nagy -, van egy határ, amit a jelentõs társadalmi felháborodás ellenére sem lehet átlépni.”

Legalább ennyire határozott Fidesz-vélemény volt: „Orvell beköltözött a T. Házba! Tehát, amikor a kormány meghatározza a félelemkeltésre alkalmas rendezvény fogalmát, akkor nem a gyülekezési jog gyakorlásának a módját tekinti disztinkciónak, hanem a gyülekezés célját, tartalmát, gondolatát, a gyülekezéssel kiváltani kívánt hatást tekinti jogellenesnek, - így ezzel tartalmi cenzúrát állapít meg a gyülekezési jog gyakorlásával szemben.”

Az MDF szolidabban fogalmazott: „módosító javaslatokat fogunk elõterjeszteni, és ezek sorsa fogja majd meghatározni azt, hogy a végszavazás során a Magyar Demokrata Fórum milyen álláspontot képvisel a törvény elfogadását illetõen.”

A „Kis Testvérnek” mondott SZDSZ is szembe fordult a „Nagy Testvérrel”: „Nem tarjuk alkalmasnak, néhány rendelkezésével messzemenõkig egyetértünk, de a nagy részét így nem tudjuk elfogadni!” 

Szászfalvi László ismertetve a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját, hangsúlyozta:

Dicstelen fejezete a rendszerváltozás utáni éveknek..!

- Ez a törvényjavaslat dicstelen fejezete a rendszerváltozás utáni éveknek. Pillanatnyi felindulásból, politikai érdekek figyelembevételével készítette el és nyújtsa be a Ház elé a kormány. Azért kívánja módosítani a Btk.-t, hogy a saját érdekeinek megfelelõ döntések irányába orientálja a jogalkalmazókat. Jelentõs számú úgynevezett „gumiszabály" került a javaslatba, tisztázatlan fogalmakkal. Nem elõzte meg a benyújtását szakmai, társadalmi vita. Nem vették figyelembe a civil jogvédõ szervezetek állásfoglalását, véleményét, nem történt elõzetes egyeztetés az adatvédelmi biztosi jogkört ellátó ombudsmannal sem.

- Különösen a büntetõjogi és szabálysértési jogszabály-módosítások sértik súlyosan a jogbiztonságot, alkalmazása elfogadható érvekkel nem indokolható. Figyelemre méltó, hogy a szocialista kormányok idején a büntetõpolitika elsõdleges eszköze a jogalkotás lett, ahelyett, hogy a jogalkalmazás hatékonyságára és a jogkövetés feltételeinek biztosítására helyeznék a hangsúlyt. Érdemes lenne figyelembe venni a neves büntetõjogász dr. Tóth Mihály tanszékvezetõ véleményét a kormány javaslatáról. Így fogalmaz: „Nem kellene a politikai elszántság igazolásaként lejáratni a Btk.-t, hiszen annak jogállami viszonyok között ultima ratióként, végsõ eszközként kell mûködnie, s a legsúlyosabb jogsértésekre hivatott reagálni. Mértéktartóbb, megfontoltabb jogalkotásra lenne szükség."

- A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a jogszabályok megalkotása elõtt elemezni kell, kellene a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának lehetõségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. - Mindebbõl semmi sem történt…

Alkotmányellenes aránytévesztések..!

- A törvénytervezet szükségtelenül és aránytalanul tervez korlátozni alkotmányos alapjogokat. Az elõterjesztés indokolása ugyan utal arra, hogy az újraszabályozást a közelmúlt eseményei tették szükségessé, de nem egyértelmû, hogy a kormány mit ért a közelmúlt alatt. A változtatás õszintesége, véleményünk szerint, mindaddig joggal kétségbe vonható, amíg a 2006 októberében és novemberében a gyülekezés alapjogát durván sértõ, az állam által saját polgárai ellen parancsra elkövetett erõszak kivizsgálása, a felelõsök felkutatása és a sértettek kártérítése nem történik meg.

- Vegyünk szemügyre, egy konkrét példát! A tervezet a választási gyûlésen való részvétel jogtalan akadályozását akkor is büntetendõnek nyilvánítja, ha az erõszak vagy fenyegetés nélkül történik. A törvény a jogellenes akadályozás fogalmát nem rögzíti, a törvénymódosítás indokolása hangszóróval vagy más zajkeltõ eszközökkel történõ megzavarást említ. Véleményünk szerint az ilyen magatartás büntetõjogi szankcionálása az európai gyakorlattal szembeforduló, valamint az Alkotmánybíróság 30/1992. határozatában rögzített szükségesség és arányosság büntetõjogi álláspontjával ellentétes szabályozást tartalmaz. Álláspontunk szerint itt alkotmányosan csak az erõszakkal vagy fenyegetéssel történõ fellépés vezethet a büntetõjogi felelõsség megállapításához, a miniszterelnök mindenkori kifütyülése büntetõjogi szankcióval nem járhat, ez még a bírói mérlegelés körébe sem vonható.

- A szabályozatlanságok, az aránytalanságok mintapéldája! A jelenlegi gyakorlattal szembefordulva a módosítás erõszakos magatartásnak minõsíti a más személyre gyakorolt támadó jellegû fizikai ráhatást abban az esetben is, ha az testi sértés okozására nem alkalmas. A jogalkotó aránytévesztését jól szemlélteti, hogy a garázdaság már önmagában is aggályos tényállását az erõszakos magatartásra is kiterjesztené, a büntetési tételeket kettõrõl három, illetve az újonnan kreált minõsített esetben öt évre emelné. Az elõbbi minisztrelnöki példánál maradva: ha valaki egy rendezvényen papírgalacsinnal sikertelenül próbálja megdobni például a miniszterelnököt, akkor az szabadságvesztéssel lenne sújtható.  A KDNP álláspontja szerint a testi sértés okozására alkalmatlan tárgy legfeljebb szabálysértésnek minõsülhet, melyre a cselekmény sértettje a polgári jog szabályai szerint jelenleg is követelhet elégtételt.

Elfogadhatatlan..!

- Összefoglalva: miközben kétségeink vannak a kormány szándékának õszinteségével kapcsolatosan, addig a közrend és köznyugalom védelmét, továbbá a gyülekezési jog akadálytalan érvényesülését változatlanul fontosnak tartjuk. Ez a törvényjavaslat azonban a homályos megfogalmazások, a szabályozatlanságok, az aránytalanságok mintapéldája, ráadásul, véleményünk szerint, több pontja is alkotmányellenes.

- Az alkotmányos büntetõjogból fakadó tartalmi követelmény, hogy a törvényhozó a büntetendõ magatartások körének meghatározásakor nem járhat el önkényesen. Valamely magatartás büntetendõvé nyilvánításának szükségességét szigorú mércével kell megítélni a különbözõ életviszonyok, erkölcsi és jogi normák védelmében. Az emberi és szabadságjogokat korlátozó büntetõjogi eszközrendszert csak a feltétlenül szükséges esetben és arányos mértékben indokolt igénybe venni, és akkor, ha az alkotmányos vagy alkotmányra visszavezethetõ állami, társadalmi-gazdasági célok, értékek megóvása más módon nem lehetséges. Mindezek alapján a KDNP országgyûlési képviselõcsoportja nem támogatja ezt a törvényjavaslatot.