[ szaszfalvi.hu ]

Õsszel megkezdõdhet az egyház-finanszírozási törvény felülvizsgálata, mert újra kell gondolni a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékának kérdését az adórendszer átalakítását követõen – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára szerdán Budapesten.

Az Országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az államtitkár közölte: mind a csütörtökön az Országgyûlés elé kerülõ új egyházi törvényjavaslat, mind pedig az egyház-finanszírozási törvény tekintetében folyamatos dialógusban állnak az egyházakkal, egyházi szakértõkkel.

Megemlítette, hogy a tervek szerint a zárószavazást még az Országgyûlés nyári idõszakában megtartják az új egyházi törvényrõl, és az új alaptörvény hatálybalépése után, a jövõ év elsõ napjaiban lép majd életbe. A határon túli magyar egyházi vezetõkkel is egyeztettek a törvényrõl, „bár jogi szempontból ez a törvény ezeket az egyházakat nem érinti”. A kormányzat nyitott arra, hogy a törvényben utaljanak a határon túli egyházakkal tartandó szoros kapcsolatra is – fogalmazott.

Szászfalvi László arról is beszélt, hogy a határon túli magyar papok, lelkészek állami támogatása tavaly 160 millió forint volt, idén viszont már 210 millió forintot tesz ki, ami kifejezetten egzisztenciájuk fenntartását segíti. Az anyanyelvû pasztorációt támogatják ezzel a szórványtámogatással, amelynek eredményeként remélhetõleg a lelkészek, papok helyben maradnak – vélekedett. Kitért arra is, hogy eddig nem volt mindig kiegyenlített a támogatás a határon túli egyházak támogatásában az egyes régiók között, de a jövõben ezt az anomáliát igyekeznek felszámolni.

A csángók magyar nyelvû pasztorációjával kapcsolatban megjegyezte: „figyelnünk kell arra, hogy egyházon belüli belügyként kell látni ezt a folyamatot, úgy kell segítenünk, hogy az ne legyen kontraproduktív”. Az államtitkár kiemelte: az erdélyi kistelepüléseken „kiüresedõ magyar templomokon” az egyházak bevonásával kell segíteni, mégpedig úgy, hogy olyan programokat – iskolai kirándulások, a vallási turizmus felerõsítése – indítanak, amelyek illeszkednek a nemzetpolitikai stratégiába. Ezenkívül több nyugati, európai és amerikai diaszpórában élõ közösség támogatása is szerepel a kormányzat terve között – közölte. Mint mondta, az egyházak hosszú távú, kiegyensúlyozott állami támogatása stabil feltételrendszerének kialakítása jegyében egyebek mellett a diákonkénti havi 230 ezer forintos közoktatási kiegészítõ normatíva megállapításával „helyreállt az egyenlõ finanszírozási rendszer” a közoktatásban. Ugyancsak ennek keretében a személyi jövedelemadó állami kiegészítését a tavalyihoz képest 2,3 milliárd forinttal növelték, ami „a mostani költségvetési viszonyok között komoly elõrelépést jelent”.

Az orosz ortodox egyházzal erõsödik a párbeszéd

Az államtitkár rámutatott: a korábbi kormányok által ki nem fizetett egyházi közoktatási kiegészítõ normatíva négymilliárdos elmaradásából eddig több mint egymilliárdot rendeztek, idén további egymilliárdot fizetnek majd ki, és a fennmaradó kétmilliárd forintot 2012. december 31-ig kifizetik az egyházaknak. Beszélt arról is, hogy 2011-ben jogilag lezárják az egyházi ingatlankártalanítási folyamatot. Két egyeztetõbizottsági ülés már volt ez ügyben idén, egy pedig még visszavan szeptemberben. Ezt követõen az ingatlanok után járó, egyházaknak járó pénzkifizetésekrõl kormányhatározatot hoznak. Ez a folyamat egy „részleges és funkcióhoz kötött kártalanítás volt”, kérdés, hogy lesz-e folytatás – vetette fel.

Szászfalvi László felhívta a figyelmet: az állam által finanszírozott öt egyházi programra szánt 1,8 milliárd forintból a határon túli egyházak is részesülhetnek. A projektszerû támogatásra az 1,8 milliárd forintos kerethez képest 29 milliárdos kérelem érkezett már az államtitkárságra, ami azt bizonyítja, hogy vannak az egyházaknak innovációs elképzelései többek között a vasárnapi iskolák, képzési programok, nyári táborok beindítására – mutatott rá. Megemlítette, hogy a határon átívelõ vallási turizmus fellendítése is a kormány fontos céljai között szerepel, ennek érdekében közös munkacsoportot is létrehoztak a turisztikai államtitkársággal.

Kérdésre válaszolva Szászfalvi László oroszországi látogatásáról elmondta: az orosz ortodox egyházzal, illetve annak magyarországi egyházmegyéjével hosszú évek óta erõsödik a párbeszéd. Ezt az is mutatja, hogy „az egyházi törvényben az ortodox egyházak méltó helyükre kerülnek” – fûzte hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta az állam és az egyházak közötti párbeszéd intézményesítésének fontosságát, ennek egyik színtereként említette a szentszéki–magyar vegyes bizottság mûködését. Ezenkívül az egységes, határokon átívelõ Magyar Református Egyház vezetõtestülete, a Generális Konvent kezdeményezte egy Kárpát-medencei egyeztetõbizottság megalakítását – mondta.

Forrás: MTI