[ szaszfalvi.hu ]

Németh Zsolt volt,  a szcientológiai egyházról kérdezte az egyházügyi államtitkárt. Németh szerint az 1993-ban destruktív szektának minõsített egyház nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. A szcientológia jelenleg már nem szerepel a destruktív szekták listáján, mert 1995-ben az MSZP-SZDSZ kormány levette róla. Németh szerint a szcientológia valójában csak vallási köntösbe bújtatott pénzszerzõ vállalkozás, amely jól leplezi politikai céljait, terjeszkedésre készül a politikai és a gazdasági szférában. "Tesz-e konkrét lépéseket a kormány a szcientológiai egyház visszaszorítása érdekében?" - tette fel a kérdést.

A kormány nevében az illetékes igazságügyi államtitkár, Szászfalvi László válaszolt. A vallásszabadság jogára hivatkozott, mely alapján egyházat akár száz természetes személy is alapíthat, amennyiben céljuk nem ütközik az alkotmányba. Az egyházak bejegyzésénél nincs mérlegelési lehetõség. Szászfalvi szerint ugyanakkor mára nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a szabályok betarthatatlanok, nem életszerûek. "Ott tartunk, hogy üzletté, jó üzletté válhat az egyházalakítás" - mondta. Értékelése szerint a helyzet megérett a törvény módosítására, szigorítani kell az egyházak regisztrációját. Az új törvény koncepcióján már dolgoznak, az új egyházi törvény jövõre kerülhet a parlament elé. Az új törvény ki fogja szûrni "az álegyházakat, a bizniszegyházakat, a destruktív egyházakat". Németh elfogadta a választ.

Megválasztotta Polt Pétert legfõbb ügyésznek az Országgyûlés. A jelöltet a Fidesz és a KDNP-frakció tagjai támogatták, az ellenzéki képviselõk nemmel szavaztak.  

Polt Péter Kovács Tamást követi a poszton, akinek mandátuma 70. életévének betöltésével december 13-án jár le. A legfõbb ügyészt az új szabályok alapján nem hat, hanem kilenc évre választották meg a tisztségre.

Átalakítják a Költségvetési Tanácsot

Megszûnik az év végén a Költségvetési Tanács titkársága, a tanács a jövõben három - díjazás nélkül dolgozó - tagból áll majd - döntött az Országgyûlés. A számvevõszéki és költségvetési bizottság által benyújtott módosító indítvány alapján a testületnek a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Állami Számvevõszék elnöke, illetve egy, az államfõ által hat évre kinevezett közgazdász lesz tagja. A parlament elfogadta azt a fideszes javaslatot is, amely alapján a hazahozott offshore-vagyonok után 16 százalékos adót fizethet a magánszemély, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésõbb 2010. október 31-ig bevételként elszámolta, vagy az legkésõbb addig külföldi társaság bankszámláján szerepelt.

Az országgyûlés december 6-i ûlése itt tekinthetõ meg