[ szaszfalvi.hu ]

A parlament elfogadta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló törvényt. A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett javaslat tartalmazza a helyreigazítás szabályait, amelyek jelentõsen nem változtak a korábbiakhoz képest, emellett védi az oknyomozó újságírókat.

Az Alkotmány 61. paragrafusának módosítása, és a júliusban megszavazott [1], a hírközlésrõl és a médiáról szóló törvények módosítása után az országgyûlés kedden elfogadta az új médiaszabályozás következõ elemét, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló törvényt.
A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett javaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe.
A médiaszabályozás kedden elfogadott része [2] fõként a médiatartalmakra fókuszál. Az elõterjesztõk szerint a médiaalkotmány a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló lépés. Azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetõségek és kötelezettségek mentén dolgozzon.

A korábbi hírekkel ellentétben a törvény hatálya alá kizárólag a már eddig is szabályozás alatt álló televíziók, rádiók, nyomtatott és internetes újságok, illetve a lekérhetõ médiaszolgáltatások tartoznak, a magáncélú weblapok, blogok nem. Regisztrációs kötelezettsége is csak elõbbieknek van. Fontos eleme ugyanakkor a törvénynek, hogy a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is kiterjed, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl. 
A korábbi elképzelések szerint a vélemény ellen is lehetett volna helyreigazítást kérni, de L. Simon László módosító javaslatának eredményeként most is csak a ténybeli hazugsággal kapcsolatos helyreigazítási kötelezettségrõl szól a törvény. Csupán a hamis tényállítások korrekciójára adott idõ rövidül (napilapok, internetes sajtótermékek és hírügynökségek esetén a kézhezvételtõl számított öt napon belülre). Változás azonban, hogy a helyreigazítás szabályait a polgári törvénykönyv helyett a médiaalkotmány tartalmazza.

A rejtett kamerás felvételek, álruhás, beépülések kedvezõbb elbírálás alá eshetnek, a tényfeltáró újságírók akár másnak is kiadhatják magukat, hogy információhoz jussanak. A törvény szerint a tartalomszolgáltató mentesül a jogi felelõsségre vonás alól, ha az újságíró közérdekû információ megszerzése érdekében jogsértést követ el, és az adott információ nem vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhetõ. Ez utóbbi feltétele az is, hogy a törvénytelen eszközökkel megszerzett információ nyomán a hatóságok számára addig nem ismert bûncselekmény elkövetésére derül fény, és az elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan sérelmet.

A törvény szerint a tartalomszolgáltatók jogosultak a bírósági vagy hatósági eljárásban információforrásaikat titokban tartani. Az újságírók és a szerkesztõk függetlenek az államtól vagy bármely más érdekcsoporttól, beleértve tartalomszolgáltatójuk tulajdonosait is. A törvény védi az újságírót és a szerkesztõt a tartalomszolgáltató tulajdonosának vagy támogatóinak (reklámozók) nyomásgyakorlása ellen: nem alkalmazható joghátrány a tartalomszolgáltató munkavállalójával szemben azért, mert megtagadta a szerkesztõi és újságírói szabadságát csorbító utasítást.

Nem változik a hatályos sajtótörvény azon rendelkezése, amelynek értelmében az újságíró köteles a nyilatkozatot a nyilatkozatot adónak - kérelmére - megmutatni. Továbbra is igaz, hogy a nyilatkozat csak akkor nem közölhetõ, ha a nyilatkozó azért nem járul hozzá, mert az általa elmondottakat érdemben és kifogásolhatóan megváltoztatták.

A médiaalkotmány értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelõen tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeirõl, valamint a magyarok számára jelentõséggel bíró eseményekrõl. A jogszabály a sajtó kötelezettségeként nevesíti a hiteles, gyors és pontos tájékoztatást, ugyanakkor kimondja, hogy ez a szolgáltatók összességének feladata. A tájékoztatási tevékenységet végzõ médiumok számára elõírás a sokoldalú, tényszerû, idõszerû, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás, ez azonban a nyomtatott és online sajtótermékekre nem vonatkozik, azok változatlanul lehetnek "pártosak".
A törvényben kimondják azt is, hogy az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselõk, hivatalos és közfeladatot ellátó személyek kötelesek elõsegíteni a médiát tájékoztatási feladata elvégzésében.

forrás: index.hu