Portré a Stáció címû vallási magazinban
2010. szeptember 13.Egyházak és kisebbségek. A két, talán legkényesebb területe társadalmi életünknek. A 2010. május végén megalakult új kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának felelõs beosztásban lévõ politikusára számos, nem új keletû probléma megoldása vár. Szászfalvi László egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkár június 2-án vette át kinevezését a köztársasági elnöktõl. Egyház és állam kapcsolata nem volt éppen felhõtlen az utóbbi idõben. Sokat hallhattunk az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésérõl, a ki nem fizetett milliárdokról, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának akadályairól. Számos sértés, megaláztatás és mellõzöttség támadt, amelyeken túl kell tennie magát minden érintettnek. Hogy együtt tudjanak fellépni egymásért. Sõt érdekeltté kell tenni az egyházakat az állammal való összefogásban. Ez mind az új kormányra vár. A szándék már megvan (lásd Nemzeti Együttmûködés Programja), a megvalósításhoz azonban rögös út vezet. A párbeszéd – elkezdõdött. Áldozathozatal – soha nem történhet csak egyik fél részérõl. A jövõt nem lehet homokra építeni. A szikla pedig az új egyházi törvény lenne. Szászfalvi László államtitkár úrra az a feladat vár, hogy a kormányzati döntéseknél képviselje az egyházak, a civil szervezetek és a nemzetiségek érdekeit. Szászfalvi László a Somogy megyei közgyûlésben a kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke volt. Ennek fényében minden bizonnyal állíthatjuk, megfelelõ szakismerettel rendelkezõ vezetõ került államtitkársága élére. Szókimondás, korrektség, õszinteség – nem is várhatunk mást egy református lelkésztõl.
A portré teljes változata elolvasható a Stáció 2010. augusztus-szeptemberi számában.
forrás:Stacio.hu