[ szaszfalvi.hu ]

A Kárpát-medencei egyházi vezetõk közül a horvátországi református püspöknek a legnehezebb a feladata - mondta a dunamelléki püspök Csáti Szabó Lajos beiktatását követõen a drávaszögi Laskón. Szabó István szerint egyetlen magyar református egyházkerület sincs olyan nehéz helyzetben, mint a horvátországiak.
- Az elmúlt húsz év súlyos megosztottságának nyomai még mindig látszanak, elsõsorban a lelkekben. Annak örülünk, hogy egy lépéssel közelebb kerültek a rendezõdéshez - tette hozzá a püspök. (A horvátországi reformátusoknál 12 éve volt egyházszakadás. Az akkori magyar kormány nem a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházat tekintette legitimnek – a szerk.)

Szakadások, szégyen, tehetetlenség, öröm

Szabó István a délszláv háborúban felgyújtott, de a mostanra teljesen megújult laskói templomban tartott igehirdetésében úgy fogalmazott: „böjtbe kellene lépnünk most az új püspökért. Mondhatjuk, hogy itt Horvátországban, a Baranya-háromszögben megvolt már a böjt. Volt Trianon böjtje, a magyar református egyházból kikényszerülés böjtje, a háborúk, különösen az utóbbi háború böjtje, az egyházszervezés rettenetes feladatának böjtje, volt pártoskodás és patvarkodás böjtje, szakadások, szégyen, tehetetlenség böjtje, volt a magyar református testvérek olykor értetlen keménységének böjtje. Legyünk hát most örömben együtt!" Szabó István vigasztalásra és építésre buzdította Csáti Szabó Lajost.
- Az ige ebben a kettõben mutatja a püspöki szolgálatod lényegét. Mindkettõ örömöt ígér, mert mindkettõ az üdvösségre tekint – fogalmazott.

Az állam is elismerte

Bátorítást kapott és újjáéled a horvátországi reformátusság – vélekedett Kel József. A most beiktatott fõgondnok elmondta, hogy az asszimiláció miatt egyre kevesebb a magyar a térségben. A 10 évvel ezelõtti népszámlálási adatokra hivatkozva arról beszélt, hogy a 16 ezres magyarságból valamivel több, mint 4 ezer tagja van a református egyháznak. Hangsúlyozta, hogy négy általános iskolában tanulhatnak magyar nyelven a gyerekek, azonban a középiskolákban már horvát nyelven folyik a tanítás. Kel József problémának tartja azt is, hogy azok közül, akik magyarországi egyetemeken képezik tovább magukat, kevesen térnek vissza Horvátországba. A fõgondnok ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy gyarapodnak az egyházközségek; azokba a szórványokba is kezd visszatérni az élet, ahol húsz évig nem volt magyar gyülekezet.

Laskón öt lelkészt is felszenteltek pénteken, a fiatalok pedig – mint mondta - a jövõt jelképezik. Szólt arról is, hogy a horvát kormány is elismerte a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházat, így anyagi forráshoz juthatnak. (A magyar kormány is partnernek tekinti az egyházat; az új elnökség beiktatásán nemcsak az anyaországi és határon túli református egyházi vezetõk többsége vett részt, hanem Szászfalvi László egyházügyi államtitkár is – a szerk.)

Egységben dolgozni

Összefogva, egységben szeretne dolgozni a horvátországi reformátusok új vezetése – mondta a tavasszal megválasztott és szombaton beiktatott püspök. Csáti Szabó Lajos fontosnak nevezete, hogy bár nem tagjai a Generális Konventnek, mégis Laskón ülésezett a testület. A horvátországi reformátusokról szólva úgy fogalmazott: a helyiek nyakas nép, de ennek és az Úr kegyelmének köszönhetõen megmaradtak, bár sokat gyötrõdtek.
– Amikor 1980-ban fiatal lelkészként Laskóra kerültem, még négyszáz fõs volt a gyülekezet. Odaadó, hitüket megtartó gyülekezetrõl van szó, még akkor is, ha mára megcsappant a létszám – mondta. A püspök szerint a fiatalokat a média és az internet vonja el a templomlátogatástól, de ha segítségre van szükség most is szívesen támogatják az egyházat.

Az összeállítást írta és szerkesztette: Fekete Zsuzsa
Fotó: Kalocsai Richárd