[ szaszfalvi.hu ]

Dr. Szili Katalin asszony
az országgyûlés elnöke

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 91.§ (1) és (2) bekezdésére hivatkozva írásbeli kérdést kívánok intézni Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter asszonyhoz

„Biztos, hogy jó döntés a schengeni csatlakozás elõtt  a - 146 kilométernyi Európai Uniós külsõ határszakasszal is rendelkezõ - Nagykanizsai Határõr Igazgatóság megszüntetése?

címmel.

Tisztelt Miniszter Asszony!

Az Ön által vezetett minisztérium 2005. július végén a Határõrség országos vezetése számára 2005. december 31.-ig szóló határidõvel feladatul jelölte meg a - 146 kilométernyi Európai Uniós külsõ határszakasszal is rendelkezõ - Nagykanizsai Határõr Igazgatóság megszüntetését.

A választókörzetemben lévõ Nagykanizsai Határõr Igazgatóság a felszámolásra tervezett három területi szerv közül az egyetlen olyan kiemelt figyelmet követelõ határszakaszt felügyel, mint az EU külsõ határszakasznak számító magyar-horvát határszakasz 146 kilométernyi része. Az Európai Unió közösségi biztonsága, a belsõ rendvédelem hatékony megvalósítása értelmében a külsõ határok õrzése, védelme, az ott folyó határellenõrzési gyakorlat deficit nélküli megvalósítása kiemelt prioritást élvez. A Magyar Köztársaság célja, hogy a felkészülést követõen csatlakozzon a Schengeni Egyezményhez, (melynek fontosságát a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV.15.) sz. kormányhatározat is kiemeli) amely az elõzetes tervek szerint 2007. november 1-én valósul meg. A Schengeni Egyezmény több, mint egy nemzetközi jogi intézmény, az abban megjelenített értékek a Magyar Köztársaság hosszú távú nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekeit is szolgálni fogják és stratégia jelentõsséggel bírnak.

Fentieknek megfelelõen a Nagykanizsai Határõr Igazgatóság jelenleg a felkészülést végzi. Már ismeretes, hogy 2006. januártól-júniusig terjedõ idõszakban az Igazgatóság és határrendészeti kirendeltségei az Európai Uniós szakértõk által átvilágításra kerülnek. Egyetlen vizsgált intézmény sem engedheti meg magának a felkészületlenség, vagy a szervezetlenség állapotát. Az Igazgatóság megszüntetése olyan állapotot idézne elõ, amely nem tenné lehetõvé a schengeni felkészülés hiánytalan szintjének elérését. Érthetetlennek tûnik, hogy a schengeni csatlakozás elõtt miért van szükség átszervezésre külsõ határos Igazgatóság vonatkozásában, amely lépés csak zavart, bizonytalanságot és idõveszteséget eredményez ilyen fontos felkészülési, tanulási, oktatási szakaszban.

A schengeni csatlakozásig a Nagykanizsai Határõr Igazgatóságnak feltétlenül létjogosultsága van, mivel

• Épül és belátható idõn belül elkészül az M7-es autópálya még hiányzó szakasza, ezzel együtt új, EU külsõ határos autópálya-határátkelõhely kerül megépítésre Letenyén, biztosítva az átlépés lehetõségét a nem Eu-tag Horvátországba. Már a határvonalig kiépítésre került az M70-es gyorsforgalmi út Tornyiszentmiklósnál, ami újabb határátkelõhely építését is maga után vonja. A nemzetgazdaság szempontjából is kiemelt útépítések az Igazgatóság számára is folyamatosan felügyelt, és napi koordinációt igénylõ munkálatok, kiegészítve az útépítõkkel való állandó munkakapcsolattal, a szükséges túloldali engedélyek beszerzésével, a rendvédelmi intézkedések megtételével.
• A sármelléki repülõtéren dinamikus fejlõdésnek indult a határforgalom. 2005. július elején átadásra került az új pályafény-, és repülésirányító rendszer. Az idei év végéig elkészül az új, schengeni normák szerint készített terminálépület, amely évi 300.000 fõ utas fogadására biztosít lehetõséget. A repteret üzemeltetõ menedzsment már jelezte, hogy állandó határátkelõhelyet és nemzetközi vám utat kíván nyittatni Sármelléken. Az új határátkelõhely megnyitásával kapcsolatos feladatokban is a Nagykanizsai Határõr Igazgatóság az illetékes, és jelenleg is az Igazgatóság letenyei határrendészeti kirendeltsége végzi a határellenõrzési feladatokat.
• Az illegális migráció egyik fõ útvonala jelenleg a rédicsi-letenyei térségben jelentkezik. A térség aktivitása azzal is indokolható, hogy a magyar-horvát-szlovén hármahatár itt található, és határellenõrzési szempontból a hármashatárok mindig is kritikus pontnak számítottak. Az illegális migráció útvonalainak egy jelentõs része a közeljövõben is hazánkon, ezen belül a Nagykanizsai Határõr Igazgatóság illetékességi területén keresztül fog húzódni.
• A térség lakossága számára a közbiztonság növelése érdekében a Nagykanizsai Határõr Igazgatóság az országban elsõként indította meg 2004. február hónapban a vasútrendészeti járõrözést a nemzetközi és belföldi forgalomban közlekedõ vonatok menetközbeni ellenõrzését. Az utasforgalomban résztvevõktõl egyértelmûen pozitív visszajelzés érkezett a tevékenységgel kapcsolatban.
• Az Igazgatóság kiterjedt nemzetközi és hazai kapcsolatokkal rendelkezik, ezernyi szállal kötõdik a határterületi lakossághoz, az állampolgárok közösségeihez, az önkormányzatokhoz, a gazdálkodást végzõ, vagy közigazgatási szervezetekhez.
• A nagykanizsai térségben erõs a munkanélküliség, a munkahelyek száma kevés a munkaképes lakossághoz képest. Az Igazgatóság megszûnésével 2006. január 1.-tõl mintegy 260 fõ kerülne a munkanélküliek sorába és a tartósan munkanélküliek számát gyarapítanák.

A fentiekre hivatkozással kérdezem Miniszter Asszonytól: Biztos, hogy jó döntés a schengeni csatlakozás elõtt a - 146 kilométernyi Európai Uniós külsõ határszakasszal is rendelkezõ - Nagykanizsai Határõr Igazgatóság megszüntetése?

Várom válaszát.

Budapest, 2005. szeptember 13.

Tisztelettel:

Szászfalvi László