[ szaszfalvi.hu ]

Belátható idõn belül módosítani kell az egyházi törvényt - mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, nemzetiségi és a civil kapcsolatokért felelõs államtitkára szombaton Pápán, a dunántúli református napok fórumán.

Azt a célt tûztük magunk elé, hogy az év végére jussunk el addig, hogy az egyházakkal konszenzusra tudunk jutni; milyen irányban, hogyan és milyen keretek között lenne szükséges a 20 éves egyházi törvény felülvizsgálata.

Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy biztosítani kell az egyházi intézmények erõsödését, a nyugodt stabilizálódást, s szerinte ebben meg is indult a "jó szándékú kormányzati hozzáállás". Nem rátelepedve az egyházakra, hanem az akadályok megszüntetésével, a lehetõségek biztosításával igyekezzünk segíteni az intézmények fejlõdését - mondta.

Stabil, hosszú távú és kiszámítható rendszerre lenne szükség, azaz ne arról szóljon az egyházakkal való kapcsolat, az egyházpolitika, hogy minden évben a költségvetés készítésekor az legyen a kérdés, "mennyi milliárd forintról szól a történet" - fogalmazott az államtitkár.

A kártalanítás második üteme

Rámutatott: le kell zárni az egyházi kártalanítás, ingatlanrendezés elsõ ütemét is - az elsõ 20 évét -, amely "reménységünk szerint a következõ évben megtörténik", de már elõ kell készíteni egy második ütemet is. Gondolkodunk a stabil, kiszámítható gazdasági alap létrehozásán, s ha a következõ 2-3 évben konszenzust tudunk kialakítani, akkor létrejöhet egy "kiszámítható, automatizmusok alapján mûködõ gazdasági alap", amely lehetõvé teszi az egyházi intézmények mûködését, erõsödését.

Szászfalvi László szerint fontos lenne az is, hogy az "egyházak részérõl létrejöjjön egy nagyobb volumenû stratégia" - s az ehhez kapcsolódó lokális stratégiák -, amelyek révén partnerei lehetnek a jó szándékú, polgári kormánynak.

Kovács Zoltán (Fidesz), Pápa polgármestere, országgyûlési képviselõ arra hívta fel a figyelmet, hogy "ezekben az ügyekben ne álljunk meg a határoknál", mert a határainkon túli magyar közösségeknek az egyház, az iskola "az életet, az anyanyelvet jelenti". Felelõsségünk fennáll a határokon túl élõ magyarokért is - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy minél elõbb el kell feledtetni "azt a szörnyû népszavazást".

Márfi Gyula, veszprémi katolikus érsek rámutatott: az állam és az egyház viszonyában mindkét véglet kerülendõ, de szerinte az is "teljes képtelenség", amikor azt mondják: a kettõnek semmi köze egymáshoz.

Steinbach József, dunántúli református püspök szerint az egyház nem azért van, hogy újabb terheket, határozatokat és elvárásokat rakjon az emberek vállára, hanem a nehéz, néha könyörtelen világban az egyház hirdesse a hitnek, az életnek, az örömnek és a szeretetnek az evangéliumát.

Az egyházak és a cigányság ügye

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelõs államtitkára szerint fontos tisztáznia a kormányzásnak, hogy "mit is akarunk mi az egyházakkal kezdeni" Mint mondta: az állam oldaláról nézve az egyházi intézményekre nem elsõsorban az egyházaknak van szükségük, hanem az államnak. Mert egyébként az állam lesz szegényebb - tette hozzá.

"Azt a mentalitást kerüljük el, hogy itt vagyunk mi, szegény reformátusok, s jó lenne, ha az állam lenne olyan rendes, hogy megengedné nekünk iskolák, óvodák és szeretetintézmények létesítését" - mondta az államtitkár. Hozzátette: s ha a kormány rendes, akkor megengedi, ha pedig nem, akkor nem engedi. Ez "egy nagyon rossz hozzáállás", mert a kormánynak még akkor is, ha ateista lenne, elemi érdeke, hogy legyenek egyházi intézményei - vélekedett.

Balog Zoltán szerint "a jó állam abból él, amit õ nem tud megteremteni". Elemi érdeke, hogy legyenek emberi közösségek, amelyek életben tudják tartani például az erkölcsöt. Felvetése szerint, elsõsorban nem az egyházak érdeke például, hogy a hazai cigánysággal foglalkozzon, hanem az állam érdeke. Azaz úgy foglalkozzanak a magyarországi cigánysággal, "ahogyan csak a hívõ emberek tudnak; a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a baptisták és így tovább" - mondta az államtitkár.

"Mert ha azt az erkölcsi pluszt nem kapcsoljuk be a cigányság meg a mi problémáinknak a velük kapcsolatos megoldásába, akkor ezt a dolgot egyre jobban el fogjuk rontani, s ezt láthattuk az elmúlt húsz évben" - jelentette ki az államtitkár, megjegyezve: ezért mi kérünk segítséget az egyházaktól.

Nem abban akarunk élni, hogy "kinek kell félni a másiktól", ám ehhez olyan közösségek kellenek, amelyek azt tanítják, hogy szeresd felebarátodat, mint magadat, de tartsd be például a tízparancsolatot is; abban jó néhány "megfontolandó dolog van a cigányoknak is, meg nekünk is" - fogalmazott Balog Zoltán.

Forrás: Inforadio.hu