[ szaszfalvi.hu ]

Jelentõsen hozzájárulhat a vallási turizmus Európa lelki-szellemi megújításához, a népek közötti megbékéléshez és ahhoz, hogy egy újfajta 21. századot lehessen megteremteni a kontinensen – harangozta be Szászfalvi László államtitkár a ma Esztergomban kezdõdõ, kétnapos, Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban címû konferenciát.

Még soha nem rendeztek európai uniós szinten konferenciát a vallási turizmusról – mondta a távirati irodának Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára, a ma kezdõdõ kétnapos esztergomi konferencia kapcsán.

A Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban címû rendezvény – amelyet az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége nevében a KIM szervez – elsõ napján a meghívott hazai és külföldi elõadók a vallási turizmus jelentõségérõl és az európai tematikus utakról tartanak elõadásokat.

Szászfalvi László úgy véli, a vallási turizmus hozzájárulhat Európa lelki-szellemi megújításához, a népek közötti megbékéléshez és ahhoz, hogy egy újfajta 21. századot lehessen megteremteni a kontinensen. Az államtitkár közölte, az eseményen a résztvevõk megosztják egymással a vallási turizmussal kapcsolatos tapasztalataikat, s számos ilyen utat mutatnak be, és szó lesz az eddigi Kárpát-medencei kezdeményezésekrõl is.

Az államtitkár reméli, hogy a konferencia a tapasztalatok átadásán túl „a jövõbe is tekint”, és annak köszönhetõen folyamatos dialógust tudnak majd kialakítani a tematikus utak tulajdonosai, szervezõi között államközi szinten is. Kiemelte: a magyar kormánynak hangsúlyos programja a zarándokutak kiépítése, népszerûsítése. Véleménye szerint az elmúlt évtizedek kisközösségi és egyéni kezdeményezéseihez képest ez mindenképpen minõségi változást jelent, mert kormányzati szinten is koncepciót dolgoznak ki a vallási turizmus fejlesztésére.

Szászfalvi László elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárságával közösen munkacsoportot hoztak létre, amely kifejezetten a vallási turizmus stratégiáját hivatott megalkotni. Az egyeztetések harmadik szereplõje a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely az európai uniós és a magyarországi forrásokat felügyeli. „Most a forrásokat kell felmérni, és ennek az ütemezését kell kialakítani” – magyarázta.

Kitért arra: a kormány fontosnak tartja, hogy az egyházak aktív szereplõi legyenek a zarándokutak mûködtetésének. A katolikus kezdeményezések közül az ausztriai Mariazelltõl az erdélyi Csíksomlyóig tartó Mária-út kiépítését jelölte meg a legfontosabb célnak. Jó ötletnek nevezte, hogy a református és az evangélikus egyház közös, Soprontól Sárospatakig, illetve Debrecenig tartó vallási túraútvonal létrehozását tervezi. Érkeztek hozzájuk tervezetek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségétõl (Mazsihisz) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségtõl is: ezek a zsidó vallási, kulturális örökség turizmusba való bevonását jelentenék – mutatott rá az államtitkár, s úgy véli, a következõ öt-nyolc évben reális esély van arra, hogy ezek a zarándokutak megvalósuljanak.

Szászfalvi szerint a beruházások „súlyos milliárdokba kerülhetnek”, a végsõ összegek attól függnek, mely elemekbõl épülnek majd fel a zarándokutak. A tervek magukban foglalják turistaszállók kiépítését, modernizálását, kulturális értékek, templomok rekonstrukcióját, az ezekhez kapcsolódó programok szervezését, gasztronómiai értékek felkutatását is. E kezdeményezések gazdaságilag megerõsíthetik a helyi kis- és középvállalkozásokat.

Az államtitkár reálisnak látja, hogy „a Kárpát-medence magyar egyházi (…) tradíciói alapján az örökségre ráépítve, a meglévõ értékek újrafelfedezésével ki tudunk alakítani egy olyan egységes magyar vallási turisztikai programot, amely mindenképpen komoly gazdasági potenciált is jelent”. A munka fontos része lesz, hogy ezeket az utakat meghosszabbítsák a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék irányába. Mint mondta, e beruházások az elején nyilvánvalóan megkövetelik a legnagyobb anyagi befektetést. A kivitelezés során ugyanakkor nagyon komoly együttmûködést kell kialakítani az állami hatóságokkal – közölte az államtitkár.

Szászfalvi László utalt arra, hogy a nagy nemzetközi zarándokutak – például a spanyolországi El Camino elnevezésû Szent Jakab-zarándokút – már beépültek a köztudatba, és azokhoz az állami hatóságok nagy támogatást adnak. Hozzátette, a projektgazdák a zarándokutak esetében az egyházak, az államnak pedig forráskoordináló szerepe van, a magántõke bevonása ezzel együtt ugyancsak fontos.

Forrás: magyarhirlap.hu, MTI