[ szaszfalvi.hu ]

Szászfalvi László államtitkár a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye 100 éves fennállását ünneplõ parlamenti emlékülésen tartott  ünnepi beszédet.

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs leköszönõ államtitkára arról beszélt, hogy a magyar görög katolikus közösség folyamatosan gyarapszik létszámban és lélekben. A mai morális, gazdasági és társadalmi válság közepette erre az élõ közösségre és példára nagy szükség van - emelte ki.

Megjegyezte, az egyházak jelentõs munkát végeznek a hátrányos helyzetû térségekben is. A kormány nevében megköszönte a görög katolikus egyház társadalmi, szociális és oktatási szolgálatát, államtitkári tisztségétõl búcsúzva pedig szintén megköszönte a görög katolikus egyházmegye papjainak és híveinek "együttmûködõ szeretetét".

A magyar nemzet tagjai azzal tartoznak egymásnak, hogy újra és újra szövetkeznek a jóra, a közösség boldogulására, a nemzet együtt emelkedésére - hangsúlyozta Kövér László a budapesti rendezvényen.

Köszöntõjében a házelnök rámutatott: a görög katolikusok története is annak példázata, hogy összetartó közösség nélkül nincs egyház, nyelvükhöz és történelmükhöz hû emberek nélkül nincs nemzet. Ahol azonban összefognak és együtt maradnak, hitüket közösen megvallják, ott a haza sorsáért sem kell aggódni - állapította meg.

Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy "az Európában és az egész nyugati féltekén" egységes politikai, gazdasági és kulturális rendszer kiépülésének folyamatai "kárunkra is lehetnek". Ha nem gondozzák még nagyobb elszántsággal a közösségeket, akkor hiába válik komfortosabbá, mégis szegényebb lesz az élet - állapította meg.

A házelnök szólt arról, hogy az egyházak szolgálata "sok jó gyümölcsöt terem Magyarország és a magyarok számára".

Hangsúlyozta: a keresztényeknek mindig az igazságot kell követniük, bár jól tudják, hogy õk nem az igazság megtestesítõi, "az csak a bolsevikok hazugsága volt", hogy õk maguk testesítik meg az igazságot.

Simicskó István honvédelmi minisztériumi államtitkár - aki maga is görög katolikus vallású - beszédében kitért rá: régi adósságot törlesztett az Országgyûlés akkor, amikor a máriapócsi nemzeti kegyhelyet, valamint a görög katolikus egyház jelentõségét határozattal ismerte el.

Szólt arról, hogy "minden ember a maga valóságában éppen annyit ér, amennyire értékes a lelke", és minden embernek szüksége van "egy belsõ iránytûre", amit a görög katolikus vallás megad a híveinek. Mint mondta, görög katolikusnak lenni nemcsak lehetõség, de felelõsség is egyben, utóbbi azért, mert akinek van iránytûje, annak nem szabad eltévednie, és a többieket is vezetnie kell.

Kocsis Fülöp, a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke megemlítette: hivatásuknak tekintik, hogy értékeiket továbbadják embertársaiknak, és "hinni kell abban, hogy ez a 21. században is lehetséges". Közölte, õk is szeretnének befogadók lenni, mert csak így lehet az értékeket továbbadni.

Megjegyezte, a Magyarországon a lakosság három százalékát kitevõ görög katolikus közösséget a katolikus egyház befogadta, ezért hitüket a katolikus egyházon belül kell megélniük. Utalt rá: sokat kellett küzdeniük létükért, fennmaradásukért, elfogadottságukért, de úgy érzi, a magyar nemzet befogadta õket. Reményét fejezte ki, hogy a Nemzeti alaptantervbe bekerül egyházuk története is, ami azt a célt is szolgálhatja, hogy ne keverjék össze õket a görögkeleti egyházzal.

Orosz Atanáz görög katolikus püspök-exarcha a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye alapítását jóváhagyó pápai bullát idézve megjegyezte: ez a közösség mindig tanújelét adta hitéhez való hûségének. A rítus azonban nemcsak ceremóniák összessége, hanem a gazdag lelki örökség egészét jelenti - állapította meg.

Beer Miklós, a római katolikus Váci Egyházmegye püspöke elmondta: a görög katolikusok elmúlt száz éve a reménység üzenetét hordozza, az egységet, a kiengesztelõdés ajándékát pedig kérni kell Istentõl. Örömének adott kifejezést, hogy közösségeik felfedezték egymásban azt, ami összeköti õket.

Ferenc József 1912. május 6-án kiadott rendeletével alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Az alapítást egy hónappal késõbb X. Szent Piusz pápa hagyta jóvá a Christifideles graeci kezdetû bullával. 1912-ig a magyar görög katolikusok az ószláv liturgikus nyelvû munkácsi és eperjesi, illetve a román liturgikus nyelvû nagyváradi, szamosújvári és gyulafehérvár-fogarasi egyházmegye joghatósága alá tartoztak.

Az emléküléssel egy idõben nyílik meg a Hajdúdorogi Egyházmegye centenáriumi kiállítása is, amely a magyarországi görög katolikus egyház történetét, életét és tevékenységét mutatja be. A kiállítás az Országházban, majd Hajdúdorogon, Nyíregyházán, Máriapócson, Brüsszelben, Rómában és Bécsben lesz megtekinthetõ.

Forrás: MTI