[ szaszfalvi.hu ]

A tervek szerint még a nyáron találkozhatnak Orbán Viktor miniszterelnökkel a négy nagy egyház vezetõi; a megbeszélésre a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó felekezetek képviselõit hívják meg - mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára szerdán az MTI-nek adott interjújában.

Az államtitkár utalt arra, hogy jelenleg a találkozó elõkészületei zajlanak. A tárgyalásokon megbeszélik azokat a teendõket, amelyek "az elõzõ kormányzati idõszakból következnek", és azokat is, amelyeket a mostani kormányprogramban és az Erõs Magyarország programban meghirdettek. Az egyház-finanszírozás kérdése egészen biztosan elõjön, ahogyan az egyházakat érintõ jogszabályok is.

A találkozó minden bizonnyal megerõsíti majd a bizalmat a kormányzat és az egyházak között, ennek eredményeként újraindulhat a párbeszéd a felek között - mutatott rá.
Szászfalvi László elmondása szerint ezután a többi intézményfenntartó egyházzal is szerveznek találkozót kormányzati szinten. A határon túli magyar egyházi vezetõket jelenleg sorra látogatja az egyházügyi államtitkár, a magyarországiak közül pedig külön-külön többekkel már találkozott.

Ebbõl is látszik, hogy az állam és egyház kapcsolatrendszere radikálisan megváltozik ebben a kormányzati ciklusban az elmúlt nyolc évhez képest, amikor "a bizalom és a dialógus gyakorlatilag megszûnt". A legnagyobb kihívás, hogy a bizalmi viszonyt helyreállítsák, amihez következetes egyházpolitika szükséges. Ennek eredményeként kiszámítható és stabil lesz az együttmûködés a két fél között, ami a közjót szolgálja majd - fogalmazott.

Terveik szerint a késõbbiekben a parlament elé terjesztenek egy törvényjavaslatot, amely megszünteti az egyházakat az elõzõ kormányok alatt ért diszkriminációkat. Ezzel együtt lesznek olyan kérdések, amelyekben kormányrendeletekkel vagy kormányhatározatokkal kell változtatni az egyházi ügyekben - mondta.

Az államtitkárság munkatársai jelenleg dolgoznak a problémahalmazon, és ha "a problématérkép" elkészül, megteszik a megoldásukra vonatkozó javaslatokat. A kormányzat ugyanakkor kérte az egyházakat is, hogy összegezzék negatív tapasztalataikat.
A kormány álláspontja szerint "a vallás a legszentebb magánügy és a legszentebb közügy is", mert "a vallásos emberek élõ közösségek tagjai, a társadalom szerves részét képezik, adót fizetnek, és nem másod- vagy harmadrendû állampolgárok". Ezért az egyházi intézményeknek az állami vagy önkormányzati intézményekkel egyenrangú finanszírozást és pályázati lehetõségeket kell biztosítani - hangsúlyozta.

Ennek jegyében - fogalmazott - az Állami Számvevõszék által megállapított négymilliárd forintot, amit az állam az elõzõ ciklusban törvénytelenül visszatartott az egyházi közoktatási intézmények kiegészítõ normatívájából, "a költségvetés helyzetét is figyelembe véve" 2-3 éven belül kifizetik, erre a kormány garanciát vállal. A 2011-es költségvetésben tervezik a négymilliárd törlesztésének megkezdését, s a 2009-es zárszámadást is igyekeznek az idén "tisztességgel lezárni" - tette hozzá.

A kiegészítõ normatíva rendszerérõl elmondta: a vatikáni szerzõdés, az egyházakkal történt megállapodás és az egyház-finanszírozási törvény alapján "jó megoldás, stabil, végiggondolt, koherens rendszer volt", de a szocialista kormányzás nem tartotta ehhez magát. A mindenkori helyzethez kell azonban a finanszírozást igazítani, ennek érdekében hívták életre korábban a kormányzat és a Szentszék képviselõibõl álló vatikáni vegyes bizottságot, mûködését azonban "jegelték a szocialisták". Ezt a testületet várhatóan az õsszel újra összehívják, majd a többi egyházzal is tárgyalnak, és ennek eredményeként a közoktatás finanszírozása is módosulhat.
A szakértõi és politikai egyeztetések után azon is szeretnének változtatni, hogy az egyházi épületek rekonstrukciójára szánt összeg az elõzõ kormányzat döntése alapján nullára csökkent 2010-ben, holott az elsõ Orbán-kormány utolsó két évében 4-4 milliárdot kaptak az egyházak erre a célra. Ezt a kulturális örökséget, a mûemlékek egész sorát az államnak óvnia kell, "a költségvetési realitások figyelembe vételével". Ezt a kérdéskört tovább bonyolítja, hogy az árvíz és a nagy viharok az egyházi épületekben súlyos károkat okoztak - hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár az új kormány által megváltoztatott oktatási törvényt kritizáló Pedagógusok Szakszervezetének véleményére úgy reagált: az érdekvédelmi tömörülés akkor nem emelte fel a szavát, amikor a kistelepülések iskolái közül számosat bezárt az elõzõ kormány, most pedig attól fél, hogy sérül a világnézetileg semleges oktatás. A jelenlegi törvény éppen azt segíti elõ, hogy ne szûnjenek meg a falvakban az iskolák, és lehetõséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy - ha a konszenzus megvan - átadják oktatási intézményeiket az egyházaknak úgy, hogy ne kelljen még öt évig fizetni a kiegészítõ támogatást "büntetõpénzként" - ahogyan az elõzõ jogszabály rendelkezett. Ezekben az iskolákban a hitoktatás fakultatív, nem sérül a világnézeti semlegesség elve. Az utóbbi hetek visszajelzései alapján mind az önkormányzatok, mind az egyházak örülnek ennek a lehetõségnek; bár az egyházak nem veszik majd át tömegesen, kampányszerûen az iskolákat - összegezte.

Szászfalvi László arról is szót ejtett, hogy igyekeznek a pályázatok "bürokratikus akadályait" megszüntetni, így a Nemzeti Civil Alapprogram keretében az egyházak és a hozzájuk kötõdõ civil szervezetek is hatékonyabban juthatnak forrásokhoz, amelyekbõl többek között könyveket adhatnak ki, kutatásokat végezhetnek. Ugyanígy az európai uniós forrásokból is több kellene hogy jusson az egyházakhoz, ennek érdekében a most még "irracionálisan mûködõ" bürokrácia csökkentését is tervezik.

forrás: MTI