[ szaszfalvi.hu ]

Zala megyei nemzetiségi önkormányzati vezetõknek szervezett értekezletet március 7-én a Zala Megyei Kormányhivatal a Zala Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen. A rendezvényen Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár az új nemzetiségi törvény értelmezésérõl és gyakorlati alkalmazásáról adott tájékoztatást.

Latorcai Csaba elõadásában kiemelte, hogy az új nemzetiségi törvény rögzíti a nemzetiségi önkormányzati mûködés szabályait, a nemzetiségi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzati képviselõ jogállását, jogait és kötelezettségeit. A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási önállóságának biztosítása érdekében elõírás az önálló költségvetés készítése és önálló fizetési számla vezetése.

A törvény lehetõvé teszi az önkormányzatok társulását, gazdálkodó szervek alapítását, feladatok átvételét más önkormányzatoktól. Megjelennek a nemzetiségi önkormányzatok kötelezõ, át nem ruházható közfeladatai, a nemzetiségi önkormányzat által létesített intézmény mûködtetése, a nemzetiségi közösség önszervezõdésének koordinálása és az együttmûködés az általa képviselt közösség helyi civil szervezeteivel, illetve egyházi szervezetekkel.

Az önként vállalható közfeladatok közé tartozik a nemzetiségi intézmény alapítása, kitüntetés és ösztöndíj alapítása, odaítélése, pályázatok kiírása, feladatellátás a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatás, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és a közmûvelõdés területén. Új elemként történhet feladatvállalás a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint a település-üzemeltetési és településrendezési feladatok körében.

Az állam – feladatfinanszírozás keretében – támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére közfeladataik ellátásához, projektjeikhez, valamint kulturális autonómiájuk fejlesztéséhez. A jogszabály tartalmazza a gazdálkodás és az állami támogatások felhasználásának szabályait, valamint azok betartásának folyamatát, kitér a jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés, valamint a megszûnés esetén történõ elszámolás szabályaira is. Az új szabályozás bevezeti a szigorúbb törvényességi felügyeletet. Az ezt ellátó fõvárosi vagy megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével azonos módon és tartalommal látja el a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

A nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel párhuzamosan fogadta el az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 2011. évi CCIII. számú törvényt. Ez kimondja, hogy a Magyarországon élõ nemzetiségek államalkotó tényezõk, és Alaptörvényben biztosított joguk az Országgyûlés munkájában való részvétel. A nemzetiségek kedvezményes kvótát kapnak: egy nemzetiségi képviselõ az Országgyûlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám negyedével juthat képviselõi mandátumhoz. Abban az esetben, hogy ha a kedvezményes kvótával nem kerül be egy adott nemzetiség képviselõje az Országgyûlésbe, a közösség nemzetiségi szószólót delegálhat – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a helyettes államtitkár.

Forrás: kormany.hu