[ szaszfalvi.hu ]

Történelmi egyházak vezetõit hívta meg Balog Zoltán, a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelõs Államtitkára, hogy megbeszélést folytassanak a magyarországi cigányság felemeléséért végzett egyházi szolgálatról 2010. augusztus 31-én Budapesten.

A tanácskozáson részt vett Erdõ Péter bíboros, prímás, a Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a református zsinat elnöke Székely János, az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye segédpüspöke, az MKPK cigánypasztorációs bizottságának vezetõje és Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök, a kormányt Balog Zoltán államtitkár, Szászfalvi László államtitkár, valamint a Nemzeti Erõforrás Minisztériuma oktatási és szociális ügyekért felelõs államtitkárságának vezetõ munkatársai képviselték.

Az eseményen az egyházi vezetõk bemutatták a cigányság érdekében végzett szerteágazó munkájukat. A tárgyaló felek egyet értettek abban, hogy a cigányok társadalmi felzárkózásának segítése egyrészt missziós feladat, másrészt hosszú távú társadalmi befektetés.
A demográfiai mutatók ismeretében nyilvánvaló, hogy a probléma nem csupán kisebbségi és emberi jogi, hanem gazdasági, politikai és végsõ soron nemzetstratégiai kérdés.
A tanácskozás résztvevõi megállapították, hogy a felzárkózás csak egy széles középosztályon alapuló, szolidáris társadalmi közösség kialakulásával együtt lehet sikeres. A mélyszegénység ma nem csak romákat érint, hanem nem-roma magyar családokat is, ezért kizárólag etnikai alapon nem közelíthetünk a megoldásokhoz. A felzárkózásban közös felelõssége van a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a kulturális és gazdasági élet szereplõinek, s velük együtt döntõ az egyházak szerepvállalása. Az egyházi közösségek az erkölcsi és lelki értékek közvetítésével ösztönözhetik a cigány közösség tagjait arra, hogy minél többen higgyenek a fölzárkózás lehetõségében és maguk is akarják azt. Az egyházak történelmi és hitbeli hagyományaiból kiindulva a roma integráció kapcsán is szerepet vállalnak a kultúra közvetítésében (egyházi inkulturáció), a szociális és karitatív szolgálatokban, az oktatás-nevelés területén, de a foglalkoztatásban és munkaerõ közvetítésben is. Az egyházak által nyújtott felnõttoktatás fontos eleme a családon belül a szülõk elérésének.

A résztvevõk megvitatták, hogy milyen feltételek mellett növelhetõ és erõsíthetõ ez a tevékenység. Szó esett elsõsorban cigány fiatalok részére létesíthetõ, egyházi fenntartású felsõoktatási szakkollégiumokról, tehetséggondozásról, valamint a nevelõszülõi hálózatban vállalt egyházi szereprõl is, valamint arról, hogy az egyházaknak fontos szerepük van a felzárkózási programok helyi szinten való megvalósításában. Megállapodtak, hogy a konkrét együttmûködés elmélyítésére más egyházi közösségeket is bevonva munkacsoportot hoznak létre, mely az egyenrangú partnerség jegyében fogalmaz meg javaslatokat a kormány számára – áll a tanácskozásról kiadott sajtóközleményben.

Forrás: Magyar Kurír