[ szaszfalvi.hu ]

Az új egyházügyi törvényjavaslat segít megszabadítani a társadalmat a "businessegyházaktól" - hangsúlyozta az indítvány általános vitájában mondott expozéjában Varga László, a KDNP képviselõje. A Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat fõ célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, az MSZP vezérszónokai viszont úgy fogalmaztak: "egy kínos aktus részei vagyunk".

KDNP: a javaslat segít megszabadítani a társadalmat a "businessegyházaktól"

Varga László elõterjesztõi expozéban az Alkotmánybíróság (Ab) által hétfõn megsemmisített jogszabály helyett alkotott új javaslat kapcsán azt mondta: az Ab-nek elsõsorban jogtechnikai kifogásai voltak a nyáron elfogadott eredeti törvényjavaslattal kapcsolatban, mert akkor, a szavazás elõtt olyan módosítások kerültek az elõterjesztésbe, amelyeket nem tárgyaltak meg. Erre most lehetõség lesz - tette hozzá.

Hangsúlyozta: fontos, hogy január elsejével ne induljon exlex állapottal az egyházak helyzete. Szerinte senkit sem akar a törvény kizárni, de minden szervezetet megvizsgálna, amely egyházként kíván mûködni.

Mint mondta, az új javaslatban megfogalmazott változtatások, pontosítások segítenek abban, hogy valóban megszabaduljon a társadalom az úgynevezett businessegyházaktól, amelyek csak a haszonszerzés céljából alakultak, és valóban csak azok legyenek egyháznak nevezhetõk, amelyeknek alapcélja vallási tevékenység, múlttal rendelkeznek, alapszabályuk, képviseletük van, és nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel ellenük.

Varga László kiemelte, hogy az új javaslat szerint továbbra is az Országgyûlés joga lesz az egyházak bejegyzése, nem változik a 14 bejegyzett egyház felsorolása sem, de lényeges, hogy január 1-tól a törvényben fel nem sorolt, egyházakként mûködõ szervezetek automatikusan egyházi egyesületté válnak külön kérelem nélkül.

Hangsúlyozta, hogy azok az egyházak, amelyek nem kerültek be a javaslat által felsorolt 14 vallási közösség közé, de iskolát tartanak fenn, azok a tanév végéig továbbra is jogosultak a kiegészítõ támogatásra. Ugyanígy a szociális intézményt mûködtetõ vallási szervezetek év végéig jogosultak a támogatásra.

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár azt emelte ki, hogy az egyházak elismerésének eljárásrendje a nemzetiségek elismerésének analógiájára történne a jövõben. Hangsúlyozta azt is, hogy felmérések szerint a javaslatban megfogalmazott 14 egyház a magukat vallásosnak nevezõk 99 százalékát lefedi.

A javaslat a Magyarországon szolgáló egyházak elsöprõ többségét lefedi, stabilizálja a munkájukat, és lehetõséget biztosít arra, hogy ezt a listát tovább bõvítsék - mondta.

Fidesz: az indítvány fõ célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az új egyházügyi törvény fõ céljának a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatását, az egyházak önállóságának biztosítását és az állammal való kapcsolat szabályozását nevezte.

"Elismerjük, hogy Magyarország történelmében és kultúrájában a folyamatosan meghatározó jelentõséggel bíró egyházaknak igenis kiemelkedõ szerepük van. Nélkülük a nemzeti együttmûködés rendszere, ennek a nemzetnek a felemelkedése nem képzelhetõ el" - mondta a kormánypárti politikus, hangsúlyozva, hogy az oktatásban, az egészségügyben, a munkahelyteremtésben és a morális megújulás terén egyházak nélkül nem lehet eredményre jutni.

A egyházzá minõsítés eddigi szabályaival kapcsolatban Demeter Zoltán azt mondta, Magyarország talán világelsõ lett az egy emberre jutó egyházak számában. Ezentúl a státus megítélésének kérdésében az Országgyûlés lesz jogosult dönteni - idézte a javaslatot.

Õ is kiemelte, hogy az indítvány véget akar vetni a "businessegyházak korszakának".

Forrás: echotv.hu