[ szaszfalvi.hu ]

Legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezres tagsággal kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek a történelmi egyház státuszba szeretnének bekerülni a most készülõ új egyházi törvény koncepciója szerint – jelentette be Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: ezen elv alapján ha jövõre az új alkotmány megszavazása után bevezetik az új egyházi törvényt, a történelmi egyház kategóriájába bekerül majd az 1568 óta létezõ unitárius egyház, és ebben a státuszban lesznek az ortodox egyházak is.

Háromszintû csoportosítás

Elvárás lesz továbbá a történelmi egyházakkal szemben, hogy országos közszolgálati intézményhálózatuk legyen, amelyhez az állami támogatást a jövõben is megkapják – jegyezte meg Szászfalvi László. Mint közölte, háromszintû csoportosítást tervez az új egyházi törvény koncepciója: a történelmi felekezeteken kívül lesznek úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként mûködhetnek tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd. Ahhoz, hogy egy egyház az elismert egyház kategóriájába kerülhessen, 20 éves múlt lesz szükséges a koncepció alapján, vagy egy bizonyos hívõi létszámot el kell érnie, elõreláthatóan a többszörösét az eddig az egyházalapításnál elõírt minimumnak, azaz a 100 fõnek – tette hozzá Szászfalvi László. Szólt arról is, hogy a kizárólag a Fõvárosi Bíróságon történõ bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek szerint.

Ne üzleti célból mûködjenek

A kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy kiszûrjék az üzletszerû tevékenységet folytató egyházakat. A hiteles egyházi közösségeket meg kell erõsíteni, azokra pedig, amelyek üzleti célból jöttek létre, nem a most készülõ egyházi törvény vonatkozna, ugyanis ezek „milliárdos szinten vitték ki a pénzt a központi költségvetésbõl” – hangsúlyozta.

Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény „nemzetközi szinten idejétmúlttá vált”, az egyházalapítást tekintve pedig „ultraliberálisnak” bizonyult.

Az Országgyûlés a tervek szerint egy jegyzéket is elfogadhat majd az államtitkárság javaslata alapján. Ebben automatikusan regisztrálhatják a történelmi és az elismert felekezeteket, amelyeknek nem kell a Fõvárosi Bíróságon bejegyeztetni magukat – mondta. Szászfalvi László fontosnak tartotta, hogy a Fõvárosi Bíróság mellett jöjjön létre egy szakmai grémium, amely a regisztráció során szakmai ajánlásokat tesz, illetve segíti majd a bíróság munkáját, mert enélkül a bíróság nem tudja majd megítélni, hogy milyen szervezetekrõl is van szó. Az egyházak törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnél lesz – tette hozzá.

Egyházpolitikai korszakváltás

Véleménye szerint az új egyházi törvény meghozatalával véget ér az egyházpolitikai korszakváltás. Reményének adott hangot, hogy jövõ januártól új jogszabályi feltételek alapján alakítja majd ki a stratégiai partnerséget a kormányzat az egyházakkal. Megemlítette, hogy a 2011-es költségvetés alapján öt új program is kapcsolódik az egyházak életéhez, ezek közül kiemelte a rekonstrukciós pályázatokat, illetve az egyházak lelki-szellemi-kulturális programjainak támogatását.

Az MTI kérdésére Szászfalvi László közölte: a tárgyalások az egyházakkal a koncepcióról az idõpont-egyeztetések után napokon belül megkezdõdhetnek. A megbeszélésekbe bevonják a történelmi egyházakat és azokat a „meghatározó, kisebb lélekszámú egyházakat”, amelyek „a magyar társadalomban komoly befolyással bírnak, és nagyon széles körû közszolgálatot vállalnak a magyar nemzet életében”.

További kérdésre kifejtette: az új egyházi törvényjavaslatot a tervek szerint április végén, május elején nyújtják be a parlamentnek, és reményeik szerint azt még ebben a fél évben el is fogadják. Hatályos azonban csak az új alaptörvény életbelépése után lehet, ugyanakkor átmeneti intézkedéseket is beiktatnak 2011 második fél évére, az új törvény hatálybalépése elõtti átmeneti idõszakra: július 1-jétõl a szociális államtitkárság elõterjesztése értelmében – amelyet már meg is szavazott a parlament – csak azok az egyházak kapnak majd szociális intézményeik után kiegészítõ támogatást, amelyek errõl a kormánnyal külön megállapodnak.

300-nál jóval kevesebb

Elmondása szerint jelenleg több mint 300 bejegyzett egyház, felekezet van Magyarországon, az új regisztráció majd eldönti, hogy január 1-jétõl mennyi is lesz valójában. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a kormányzat „nem számolgat”, de szeretne egy európai, valódi, az egyházakkal kötött konszenzus alapján elfogadott törvényt, „amely mindenféleképpen rendet teremt ezen a területen”, és hozzájárul ahhoz, hogy a 300 helyett „jóval-jóval kevesebb egyház legyen”.

Forrás: MTI