[ szaszfalvi.hu ]

Beiktatták hivatalába a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (HRKKE) új elnökségét. Csáti Szabó Lajos püspök és Kel József fõgondnok eskütételére október 29-én került sor. Az eseményt a magyar kormány képviseletében megtisztelte jelenlétével Szászfalvi László egyházi, civil és nemzetiségi ügyekért felelõs államtitkár is. A drávaszögi Laskón történtek jelentõségérõl õt is megkérdeztük.

Miért tartotta fontosnak, hogy a magyar kormány képviseletében részt vegyen a HRKKE új vezetésének a beiktatási ünnepségén?

Óriási jelentõsége van ennek az alkalomnak, hiszen hosszú évekig a megosztottság jellemezte a horvátországi magyar reformátusok közösségét. Örülök annak, hogy csendes háttérmunkával mi is hozzájárulhattunk a helyzet konszolidáláshoz. Nyilván még nem sikerült minden szállat elvarrnia az új egyházvezetésnek, de a törvényes választási folyamat és a Kárpát-medencei református egyházak püspökeinek és fõgondnokainak a jelenléte egyrészt legitimálja az új helyzetet, másrészt erõsíti az egységesülési folyamatot. A magyar kormány is támogatja ezt úgy, hogy Csáti Szabó Lajos püspök urat és az új egyházvezetést a partnerének tekinti.

A konszolidációs és az egységesülési folyamatot milyen konkrét intézkedésekkel tudja segíteni a magyar kormány?

A partnerség a folyamatos kapcsolattartásban ölt testet, de konkrét anyagi támogatást is jelent. A HRKKE lelkipásztorainak is folyósítani fogjuk a határon túli területeken magyar nyelvû pasztorációt végzõ lelkészeknek és papoknak járó jövedelempótló szórványtámogatást. Ezen túl ifjúsági és gyermekprogramokhoz is hozzá tudunk járulni, valamint rekonstrukciós célú támogatásra is van keretünk. A jövõben minden egyházi kezdeményezést mélységeiben is szeretnénk megismerni, hogy a munkakapcsolatot minél jobban ki tudjuk szélesíteni és meg tudjuk erõsíteni.

Tizenkét évvel ezelõtt, az elsõ Orbán-kormány idején történt az egyházszakadás Horvátországban, és ha jól tudom, az akkori hivatalos magyar politika nem a HRKKE mellett, hanem a másik egyház és annak vezetõi mellett foglalt állást. Mi az oka az idõközben bekövetkezett változásnak?

Én a mostani kormányzati idõszakról és a magam munkájáról tudok beszámolni, de azért azt megjegyezhetem, hogy az elmúlt évtized sokféle tanulsággal szolgált az egyház és a politika számára egyaránt. Mindenképpen meghatározó a Kárpát-medencei magyar reformátusság viszonyulása a horvátországi református közösséghez. Tizenkét évvel ezelõtt az összreformátusság is megosztott volt a horvátországi történések megítélésében. Most más a helyzet: az érintett egyházi közösségen belül legitim választás történt, amit mindenkinek tudomásul kell vennie, és a Magyar Református Egyház részegyházai is egyértelmûen és egységesen viszonyulnak az újonnan megválasztott egyházi tisztségviselõkhöz. Ez pedig a magyar kormány számára is egyértelmûvé teszi, hogy kit kell partnernek tekintenie ebben a térségben.

Kiss Sándor, reformatus.hu