[ szaszfalvi.hu ]

Bethlen Gábor a református fejedelem

Bethlen Gábornak, a református fejedelemnek élete, öröksége, életmûve nemzeti és európai érték. A sanyarú sorsú és összeomlott Erdélyországot tizenhat esztendeig tartó uralkodása alatt valóban „tündérkertté” változtatta és Európa egyik legfontosabb politikai személyiségévé nõtt.
Bizton állíthatjuk, hogy Bethlen Gábor egészen új korszakot nyitott Erdély és nemcsak Erdély, hanem az egész magyarság történelmében. A két veszedelmes birodalom – a török és a Habsburg – között biztosította Erdély függetlenségét. Ám eközben soha nem adta fel nagy álmát: a három részre szakadt hazának végleges egyesítését.
Halálakor egy erõs, gazdag, közigazgatásában és kultúrájában jól szervezett országot hagyott maga után. Az egykorú ének így siratta a Nagy Fejedelmet:

„ Elesék csillaga
Nagy erõs kõvára
Az magyari nemzetnek
Kiben mint kofalban
Nagy erõs bástyában
Úgy bíztunk vala ennek…
Az szegény községnek
Robotos népeknek
Kegyes vidámítója
Az ekklézsiáknak
Egyházi szolgáknak
Egyetlenegy dajkája.
Rongyos skóláinknak
Tanuló ifjaknak
Kegyelmes patrónusa…
Elménkben viseljük
Nevit emlegessük
Legyen áldásban nálunk
Hírirõl, nevérõl
Gondviselésérõl
Mi el ne felejtkezzünk! ”

Vajon a magyar nemzet emlékezete ezt a sirató verset igazolta-e? Nem inkább a kollektív felejtés volt-e a jellemzõ az elmúlt évtizedek során Bethlen Gábor vonatkozásában is? De itt és most ilyen szép számmal egybegyülekeztünk, hogy Bethlen Gáborra emlékezzünk és emlékezetének kopjafát szenteljünk!

1. Bethlen Gábor élõ hitû, református keresztyén ember volt.
Az õ életében hit és erkölcs, erkölcs és hit eggyé fonódott. Ami annyit jelent, hogy volt erõs erkölcsi tartása. Úgy szoktam fogalmazni Vele kapcsolatban, hogy hiteles szó és hiteles cselekvés az õ életében tökéletes harmóniában állt egymással! Ebbol az élõ, református, keresztyén hitébõl következett egész élete, sorsa, politikája, társadalom- és kultúrpolitikája egyaránt.
Keserûi Dajka János egy levélben így ír Róla: „ Az mi dicsõséges fejedelmünk igazi keresztyén. A jó és keresztyén fejedelemnek leginkább két dologban kell foglalatoskodnia: Isten dicsõségének elõmozdításában s az ország jólétének növelésében, békében és nyugalomban való megõrzésében. Õnagysága pedig midõn átvette az ország gyeplõit, Isten dicsõségének elõmozdításában intézkedett. „ A Róla fennmaradt hiteles hagyomány szerint 29-szer olvasta el a Szentírást. Azt vitte magával a csatákba is. Azaz napi olvasmánya, napi lelki eledele, tápláléka volt az Isten Igéje, a Biblia! A lelkészeket, sõt a papokat is, tehát minden felekezet lelkészeit megnemesítette, nemesi kiváltságokkal ruházta fel õket. Ezzel az intézkedésével gyarapította az erdélyi értelmiség számát, ugyanakkor perspektívát és stabil egzisztenciát adott az addig létbizonytalanságban élõ lelkészeknek és családjaiknak.
Református keresztyén hitének leglényegesebb cölöpjei a következok voltak:
- Isten kiválasztó és gondviselõ kegyelmében való bizonyosság
- A hála és alázat, mint erkölcsi-politikai etikai kategória
- Bátor és élõ reménység
- Az elrendelt életútban való feltétlen és rendíthetetlen hit

2. Bethlen Gábor tudta, hogy a hatalom nem önmagáért adatik!
Tudta és ebben az ismeretben is élt, hogy a hatalom sáfárságra, szolgálatra és küldetésre adatik! Ez a hit, ez az ismeret és tudás határozta meg bel- és külpolitikáját, társadalom-, kultúr- és gazdaságpolitikáját. Ezen belül meghatározó eszme volt számára Erdély három nemzete / magyarok, székelyek és szászok / közötti unió megteremtése. Az egymásért és egymással való közösség- és sorsvállalás létrehozása. Így ír errõl gyönyörûen 1614. január 13-án keltezett levelében: „ Mi az Úr Istent és magunk jó lelkiismeretét hívjuk bizonyságul, hogy nem különben igyekezénk õrizni az kegyelmetek javát és megmaradását tehetségünk szerint mint szintén a magunkét és ezen édes hazánkét, melyben lakunk, nem különben orizzük az szent békességet, mint az saját szemünk fényét. ”
Határozott alapelve volt, amit eroteljesen képviselt és érvényesített, hogy a közösségi érdekeket mindenki helyezze a személyi érdekek fölé! Ezzel – szintén hitébõl fakadóan – a különbözõ egyéni érdekek, érdekérvényesítési próbálkozások elé gátat vetett és egyértelmûen, illetve következetesen a közjó ügyét és a közjó elõmozdításának eszméjét állította, mint mércét! Talán nem is olyan elfelejtendõ eszme ez a bethleni gondolat. Ma is, a mai magyar és európai politika számára egyértelmû és világos, követendõ és követhetõ mércét állít!
A gazdasági életet tudatos, koncepciózus politikával és intézkedésekkel javította meg, amelyek szintén kálvini hitébõl és elveibõl következtek. A közigazgatás és adórendszer átszervezésével erõs államot teremtett, az állami jövedelmeket határozottan és pontosan beszedte. Ám támogatta a kézmuipart, a bányászatot, a kereskedelmet, az állami monopóliumokat megerõsítette. Komoly, ütoképes hadsereget hozott létre.

3. Bethlen Gábor rendkívül sokat tett a nemzeti kultúráért, a magyar mûvelodésért. Hogy csak néhányat megemlítsek:
- Szellemi központokat hozott létre,
- Fõiskolát létesített, nagyon sok iskola megindítását támogatta,
- Felkarolta a tudományt, tudósokat hozatott Erdélybe,
- Ösztöndíjrendszert létesített a tehetséges és szegény diákok számára
- Támogatta e diákok külföldi tanulmányait,
- Segítette a könyvkiadást, a bibliafordítást-és kiadást,
- Türelmes valláspolitikát folytatott ökumenikus szellemiségben,
- Segítette és támogatta a más nyelvekre történõ bibliafordításokat,
- Elõsegített az Erdélyben élõ nemzetiségeknek sajátnyelvû könyvkiadását.

Bethlen Gábor, a református fejedelem 1629. november 15-én halt meg. A végsõ percekben is mellette álló Kemény János leírása sokatmondó életének utolsó perceirõl és mozzanatairól:
„ a vég küszöbén pedig már alig szólhatván, kére tentát, papirosát, pennát, amelyeket eliben adván, íra két rendet szépen, és elfordulván abban hagyá… az írás pedig ezen szókkal vala, kinél többet sem írt, sem szólott annakutána szegény… Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki nincsen bizonyára, bizonyára nincsen. ”

Ma azért vagyunk együtt, hogy Bethlen Gábort, a tündérkert fejedelmét „ elménkben viseljük, nevit emlegessük, legyen áldásban nálunk, hírirõl, nevérõl, gondviselésérõl mi el ne felejtkezzünk! ” A Bethlen Gábor által teremtett „Tündérkertben” újra jó volt magyarnak lenni! Ma ez újra lehetõségként, feladatként és hivatásként áll elõttünk az Európai Unióhoz való csatlakozásunk idején: legyen újra jó dolog magyarnak lenni! Vállaljuk magyarságunkat és ha kell hozzunk áldozatot érette! Ebben a hivatásunkban Bethlen Gábor személyes élete, fejedelmi és politikusi magatartása tükör és követendõ példa mindannyiónk számára.

Bethlen Gábor örökérvényû, mozgósító gondolataival fejezem be elõadásom és megemlékezésem: „ Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk: erdélyi magyarokul, õsi nyelvünkben és vallásunkban, gyermekeink fényes tekintetében és a szülõföldhöz való ragaszkodásunkban! ”
Ez a bethleni felszólítás és útmutatás minden magyar nemzedék számára örök felszólítás, útmutatás és bátorítás marad! Legyen mindez számunkra is felszólítás, útmutatás és bátorítás! Köszönöm türelmes figyelmüket!

Szászfalvi László

2003. május 11, Nagyatád