Választás 1947 – a kék cédulák és a brutalitás éve
2007. június 27.A brutalitás évének nevezte 1947-et Kun Miklós történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének tanára, az 1947 – Magyarország és a nagyvilág címû, a pesti Ráday utcai református székházban tegnap megtartott konferencián.
Magyarországon 1947-ben a kommunisták a kék cédulás választások országosan megszervezett csalásával és szovjet erõszakkal jutottak hatalomra. Az 1947 – Magyarország és a nagyvilág címû tanácskozás védnökségét Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vállalta, s a hódmezõvásárhelyi Emlékpont Humán Oktatási Központ, a Barankovics István Alapítvány és a Kremlinológiai Intézet rendezte. Köszöntõjében Mádl Ferenc elmondta, nagyon fontos, hogy a második világháború utáni koalíciós idõkrõl minél többet tudjunk. Ezután Lázár János országgyûlési képviselõ, Hódmezõvásárhely polgármestere tartott elõadást arról, hogy a "Moszkvából induló történet" miképpen érkezett meg Hódmezõvásárhelyre, dúlta szét a város parasztpolgári társadalmát, és törte meg azokat a polgári értékeket, amelyek átvészelték a második világháborút, illetve erõre kaptak 1945 után. Lázár János hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy minden magyar városban legyen az övékéhez hasonló oktatóközpont, amely a múlt feltárását és számontartását segíti. Bogárdi Szabó István, a Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke zsinati elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni a tanácskozáson, levelét, amelyben a püspök a közbizalmat megingató politikai csalásról írt, Kun Miklós olvasta fel. Ezután Horváth János országgyûlési képviselõ, az 1947-es események szemtanúja mondta el, hogyan tartóztatták le õt és más akkori kisgazda politikusokat a szovjet hatóságok, felrúgva ezzel a szövetséges nagyhatalmak 1945-ös, jaltai megállapodását. Szemerkényi Réka, a Kremlinológiai Intézet munkatársa a második világháború utáni energiapolitikát elemezve elmondta, a KGST-nek már nyoma sincs, de Közép-Európában az energiapolitika ugyanúgy folyik, ahogy korábban. Markó György az erõszakszervezetek megalakításáról értekezett, Kun Miklós pedig arról, hogy "a szovjet" miképpen foglalta
el a térdre kényszerített országok társadalmát.
***
Egy szavazó – tíz szavazat
"Kék cédulás" jelzõvel azért illetik a ‘47-es választást, mert aki a választás napján nem tartózkodott a lakóhelyén, az a választási bizottságtól elkért névjegyzék-kivonat (ez volt kék színû) segítségével bárhol leszavazhatott az országban. A visszaélést úgy követték el, hogy az Magyar Kommunista Párt vezetése, felhasználva a Belügyminisztériumot és a Gazdasági Fõtanács forrásait, nagyszámú cédulát nyomtatott ki, s ezeket kiképzett aktivisták segítségével – egy fõ általában tíz-húsz szavazatot adott le – fel is használta.
Zelei Miklós