[ szaszfalvi.hu ]

Összesen kilenc egyház szerepel az új egyházi törvény tervezetében, mely ezeken kívül több kategóriát is meghatároz, például az új protestáns egyházakat, illetve „Országgyûlés által elismert további vallási közösségeket”, valamint „jelentõs közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyek a kormánnyal megállapodást köthetnek”.

„Az azonos hitelveket valló, cselekvõképes, magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, természetes személyekbõl álló, önkormányzattal rendelkezõ, autonóm szervezet, mely elsõdlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából mûködik” – definiálja a törvénytervezet az egyház fogalmát, és meghatározza, milyen tevékenységek – például parapszichika, gyógyítás, önmagában az oktatás, természetvédelem – nem tekinthetõk vallásinak. Hét kritériumot fogalmaz meg az egyházakkal szemben, többek között, hogy elsõdlegesen vallási tevékenységet végez, van rítusa, legalább húsz éve honos Magyarországon és minimum ezer tagja van.

A törvénytervezet melléklete tizenhárom felekezetet sorol fel, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minõsít, ugyanakkor a történelmi egyház kifejezés nem szerepel a dokumentumban. Ide tartozik a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyház, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusa, a Magyarországi Unitárius Egyház és a Magyarországi Baptista Egyház.

A javaslat melléklete felsorolja a jelentõs közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást kötött. Ezek között ott szerepel a Hit Gyülekezete, a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Hetednapi Adventista Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, az Üdvhadsereg Szabadegyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége.

A melléklet emellett további 23 egyházat említ, amelyek országos lefedettségûek, illetve világvallásokhoz kötõdnek és jelentõs nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, s ezek elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazza. Mindazok a közösségek, amelyek nem férnek bele az elsõ két kategóriába, vallási egyesületet hozhatnak majd létre a civil jog alapján, és az ehhez kapcsolódó támogatásokban részesülhetnek majd.

Somogyban az elsõ két csoportból információink szerint kilenc felekezet van jelen. A megye többsége katolikus vallású, a második legtöbb hívõt a reformátusok mondhatják magukénak, ezer feletti létszámmal még az evangélikusok és a Hit Gyülekezete van jelen, s csak a három legnagyobb hazai egyház mondhatja el magáról, legalább tíz településen léteznek közösségeik. Igaz, a somogyi zsidó közösség megfogyatkozásának történelmi okai vannak, ezzel szemben a baptisták vagy az adventisták gyülekezeti és létszáma folyamatosan gyarapszik, noha felnõtt keresztségrõl lévén szó a gyerekek hivatalosan nem számítanak a hívõk közé. Országosan is egyedülálló a Krisna-tudatú Hívõk somogyi jelenléte, a somogyvámosi Krisna-faluban élnek az egyház szerzetesei, így a megyében az ötödik legnagyobb létszámú felekezetet adják.

Az országos szinten ezres taglétszám amúgy komoly határnak bizonyulhat a jelenleg több mint háromszáz, idehaza bejegyzett egyház többségének. Korábban száz fõvel lehetett új egyházat alapítani, ami az egyházpolitikusok, s a nagyobb egyházak vezetõi szerint komoly visszaéléseket tett lehetõvé.
– Csak a viszonyítás miatt: Ausztriában tízezer fõ a határ – jegyezte meg Bellai Zoltán, kaposvári református lelkész és püspöki fõtanácsos –, azaz az ezres minimállétszám egyáltalán nem túlzó, inkább valami középút az eddig, valamint az Európában megszokott számok között. Úgy vélem, a jelenlegi kisegyházak számára is jól jön az új törvény, hiszen tisztázza a viszonyokat, s amelyek valóban hitéleti tevékenységet folytatnak, felvirágozhatnak, ha a csak pénzszerzési céllal létrejött „egyházak” kirostálódnak.

Hasonlóképpen vélekedett Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, korábban kaposvári esperes is, aki szerint a jelenleg még érvényben lévõ törvény túlságosan egyszerûvé tette az egyházalapítást.

Paróczi Zsolt baptista lelkész viszont úgy vélte, mindenkinek joga ahhoz a felekezethez tartozni, ahová akar, függetlenül annak létszámától. Az állam húzhat határt, hogy eldöntse, mekkora tagságtól ad támogatást, ám a szabad vallásgyakorlás a lelkész értelmezése szerint nem tûr semmilyen korlátozást.

Persze, csak ha valóban egyházként mûködik a szervezet, a ma bejegyzett több mint 300 egyház közül valójában azonban sokan csak a gazdasági elõnyök miatt választották a mûködés ezen formáját. Amibõl komoly vallási viták is kialakultak, a Magyarországi Református Egyház például a Kálvin János Presbiteri Misszió, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Missziója nevû, a Somogy Megyei Bíróságon 2005-ben nyilvántartásba vett, a honi reformátusok szerint szakadáregyház létét, létjogosultságát vitatja.

A megyei bíróságon a Kálvin misszió mellett nyolc egyház szerepel a nyilvántartásban, többségük a jövõben vélhetõen nehezen teljesíti majd az új törvényi feltételeket. Akadnak közöttük, melyek bejegyzett céljuk szerint is csak szociális munkával foglalkoznak, igaz, az egyház hitvallásának megtartásával. Nagyobb kérdés, mi lesz például a kaposszentbenedeki Szent Benedek Rendi Nõvérek sorsa: az idehaza a 16. században Bakócz Tamás esztergomi érsek által megszüntetett, a rendszerváltás után újjáalapított apácarend zárdáját csak Ancilla nõvér lakja. Akinek viszont nehéz lenne elvitatni vallási-hitbéli meggyõzõdését...
Ezzel szemben akad olyan egyházbejegyzés is a bíróságon, mely székhelyeként egy kaposvári panel elsõ emeleti lakását adta meg, vagy egy siófoki társasházét – nekik vélhetõen mihamarább meg kell barátkozni az egyesületi formával, esetleg gazdasági vállalkozássá alakulhatnak.

Állami forintok az egyházi közszolgálatnak

Az egyházi közgyûjtemények állami támogatását és a hitoktatói tevékenységet 100-100 millió forinttal emelték. Az 5000 lélekszám alatti településeken szolgáló egyházi személyek támogatási keretét 43 millió forinttal emelték (ezen belül a református egyháznak ez több mint 8 millió forint pluszt jelent).

Az egyházi közoktatási intézmények egyházi kiegészítõ normatíváját 230 ezer forintra emelték tanulónként, s ezzel helyreállították az egyházak által régóta követelt egyenlõ finanszírozás, egyenlõ bánásmód elvét.
Az egyházak számára felajánlható SZJA 1 százaléka és annak úgynevezett állami kiegészítése 2,3 milliárd forinttal emelkedett.
Az egyházi rekonstrukciós elõirányzat 1,2 milliárd forint.
Az egyházi kulturális program kerete 50 millió forint.

Az egyházi ifjúsági- és gyermekmunkára, oktatás-nevelési projektekre a Templom és iskola címû programban 200 millió forint, az egyházi szórvány projektekre az egyházi szórványprogramban 200 millió forint, az egyházi szociális és karitatív projektekre a Testi és lelki programban 200 millió forint jut.

Az új programokra, mint a Templom és iskola, valamint a Testi és lelki, illetve szórványprogramokra, a rekonstrukcióra és a kulturális programokra pályázni lehetett. Az összesen 1,8 milliárd forinttal szemben 29 milliárdos kérelem áll.      

Az államtitkár szerint negyven-ötven egyházi státusszal rendelkezõ vallási közösség marad

A nyári ülésszakban már elfogadhatják az új egyházi törvényt, amit a KDNP frakciója nyújt be. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, civil- és nemzetiségi ügyekért felelõs államtitkára elmondta: szeretnék a vallásszabadságot megerõsíteni és szélesíteni, de egyúttal az is a feladatuk, hogy hitelesítsék a valóban vallási, hitéleti tevékenységet folytató egyházakat, vallási közösségeket.

Európában példátlan módon nagyon sok bizniszegyház jött létre Magyarországon – tette hozzá Szászfalvi László. – Több mint 330 bejegyzett egyház van. Az egyházak és vallási közösségek azért jönnek létre, hogy hitéleti és vallási tevékenységet folytassanak. A biznisz-egyházaknál ez fordítva történt: nagyon sok esetben azért jöttek létre ezek a szervezõdések, hogy állami központi költségvetési forrásokhoz jussanak, és mellette igyekeztek palástként néhány olyan tevékenységet bevonni, mintha õk egyházak lennének. Nem olyan szigorításról van szó, mely bármilyen formában a vallásszabadságot szûkítené, de nem is olyan drasztikus beavatkozást jelent, ami szerint csak néhány egyház maradna. Azt gondolom, hogy a 330-ból maximum 40-50 közötti egyházi státusszal rendelkezõ egyházak, vallási közösségek maradnának.

Az államtitkár azt is részletezte: kettõs regisztrációs szisztémát alkalmaznak az új egyházi törvényben. A parlament regisztrálná, részben történelmi alapon azon egyházakat, melyek a magyar történelemhez és kultúrához jelentõs mértékben hozzájárultak. Részben pedig olyan alapon, melyekkel a kormány átfogó megállapodást köt közszolgálat átvállalásában. Egy harmadik szempont is lesz: olyan kisebb egyház, vallási közösségeknél, melyek társadalmi kohéziós tevékenységet végeznek kisközösségekben. Például drogprevenciót látnak el, vagy cigánygyerekeket segítenek.

A másik a bírósági regisztrációs irány, melyben a bíróság szakértõi testületet vehet igénybe, valóban hitéleti vagy vallási tevékenységet folytat az egyház. Természetesen garantálni fogják azon vallási közösségeknek is a szabad vallásgyakorlást, amelyek egyelõre nem tudják teljesíteni a feltételeket: vallási jellegû egyesületet alapíthatnak majd hitéletük közösségi gyakorlásának végzésére. 

Forrás: sonline.hu