[ szaszfalvi.hu ]

Gasztronómia, vadászat, sport és kultúra. Ezek mentén szervezõdött az idei csuszafesztivál Csurgón, ahonnan Arany János és Tell Vilmos sem hiányzott.

Nyolc éves hagyománya van a csuszának Csurgón. Legalábbis a hozzá kapcsolódó fesztiválnak, hiszen a kedvelt étel története az idõben jóval korábbra nyúlik vissza:Török Bálintné Pemflinger Katalin a 16. században Magyarország legszebb virágos kertjét építtette Csurgón, ahol a virágok és gyümölcsfák mellett számos gyógy- és fûszernövény is növekedett, amelyek a konyhában hasznosultak. Török Bálint szerette a hasát, és egyik kedvenc étele volt a túros csusza csülök pörkölttel.

A két napos, 8. Csurgói Csuszafesztivál szombati nyitányaként Füstös János polgármester azt mondta: rendezvényük már túlnõtt a város és a térség határán. A fesztivál alkalmat teremt a megállásra, szórakozásra és beszélgetésre mai, felgyorsult világunkban.

Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelõs államtitkár elmondta: "Emlékszem arra, amikor anno elkezdtük a rendezvényt, senki nem hitt benne. Ennek ellenére akik hittek, azoknak sikerült. Országos hírû rendezvénnyé vált" - mondta az EMMI államtitkára.

"Hasadnak rendületlenül légy híve, oh magyar. Bölcsõdtül kezdve sírodig ezt ápold, ezt takard" – idézte Arany János sorait Weisz Péter, a Barankovics Mûhely elnöke, zsûritagként. Elmondta: a költõ a magyar irodalom legismertebb csusza kedvelõje, aki kifordult azokról a helyekrõl, ahol a paprikáscsirkén és túrós csuszán nem volt bõségesen tejföl.

– A gyúrt tészta honfoglalás- kori étel, a gyúrt szó is e korból származik – hallottuk az elnöktõl. Számos hungarikumunk – mint a pörkölt, gulyás, halászlé, bableves, paprikás csirke – sorában a túrós csusza is ott van. Úgy jó, ha sok rajta a tejföl, vagyis, ha csúszik, ezt a neve is mutatja.
Míg a Víztorony tövében kilenc csapat készítette a csuszát fõételként, illetve köretként, addig a Csokonai gimnáziumot öregdiákok népesítették be, a közösségi házban pedig Horváth Endre zenetanár elõadásában felhangzott a Tell Vilmos nyitány, majd színvonalas vadászati kiállítást nyitott meg Kovács László, a Csurgói Vadásztársaság fõvadásza.
A fõvadász azt mondta: a kiállítás évtizedek óta aktuális lett volna, hiszen a vadásztársaság a csurgói közéletnek része, és általa is viszik a város jó hírét  külföldiek. A vadásztársaság az 1950-es évek végén alakult  meg egy kisebb területen. Az 1960-as évek "egyesítési mániája" azonban a vadászatot is utolérte, így monumentális vadásztársaság jött létre 18 600 hektáron, 32 kilométer hosszan. Ekkor indult meg a bérvadásztatás is, amely anyagi alapot teremtett. 1997 márciusában 10 ezer hektárt és 67 fõs tagságot számláltak a csurgóiak, mígnem 2007-ben újabb változás történt, így napjainkban  4452 hektáruk, 26 tagjuk van, évente 350-400 nagyvadat ejtenek. Ám nemcsak a vadjaikra büszkék, de a természeti környezetre is, ezért tartották fontosnak, hogy kiállítás megnyitó után szakmai fórumot tartsanak "A vadászat – vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata” címmel.

A szombati napon Wolf Kati volt a sztárvendég a közönség hatalmas örömére. Sokan fotózkodtak vele, aláírást kértek az énekestõl.

A két napos fesztivál amúgy programokban bõvelkedett: 607 perces focit rendeztek, mivel 607 éves mezõváros Csurgó, továbbá volt egészégügyi szûrés, sportbemutatók és kulturális programok helyi, valamint országosan ismert fellépõkkel.

Forrás: sonline.hu