[ szaszfalvi.hu ]

Szászfalvi László országgyűlési képviselő (KDNP), Nemzeti Összetartozás Bizottság tagja és Szanyi Tibor országgyűlési képviselő (MSZP) beszélgetett nemzetpolitika témakörben a Kossuth Rádió Ütköző délben című műsorában.

 A tartalommal nagy vonalakban egyetért, ám az időzítés mégsem helyén való. Szanyi Tibor ezen gondolatával indította a beszélgetést, utalva Orbán Viktor miniszterelnök beiktatási beszédének külpolitikai megnyilvánulására, melyben a kormányfő kiállt a kárpátaljai magyarok autonómiája mellett. „Mi egy stabil és demokratikus Ukrajnában vagyunk érdekeltek, márpedig sem stabil és sem demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek, nemzeti közösségeknek, köztük a magyar közösségnek azt, ami őket megilleti, vagyis a kettős állampolgárságot, közösségi jogokat és az autonómiát.”

 Szászfalvi László országgyűlési képviselő szerint a miniszterelnök által elhangzott üzenet egyértelmű, világos és következetes, ahogy ezt a beiktatási beszéden kívül megjelent számos más interjú is alátámasztja. Az elmúlt négy év áttekintésén túl a folytatásra koncentrálva, a magyar kormány világosan lefektette részben külpolitikai, részben pedig nem csak külpolitikai alapelveit. "Figyelmesen követve az elmúlt négy év kül- és nemzetpolitikáját, semmi újat nem mondott miniszterelnök úr a beiktatási beszédében. Megerősítette a beszédében, hogy ezen az úton kívánunk tovább menni, ugyanakkor ki is fejtette néhány mondatban beszédében, hogy van egy aktuális helyzet, amikor is egy új Ukrajna készül létrejönni."

 Magyarország, s a magyar kormány számára meghatározó mozzanat, hogy ebben a szituációban világosan és egyértelműen leszögezze külpolitikai alapelveit. Éppen ezért egy miniszterelnöknek az eskütétel utáni beiktatási beszédében világosan ki kell fejtenie a kormányzati politika alapelveit.

 E tekintetben nem lehet párhuzamba állítani sem a krími, sem a kelet-ukrajnai népszavazásokkal, részben az autonómiát, részben az önigazgatás kérdését. Ukrajna számára a magyar álláspont nem ismeretlen, hiszen az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során már ezeket a szempontokat nyilvánvalóan ismerték. „A kétoldali kapcsolatokban ismerik a magyar álláspontot, részben pedig nyilvánvalóan az Európai Uniós csatlakozás folyamatában, melyet mindannyian támogatunk.”

 Szászfalvi László gondolatmenetében kifejtette azt is, hogy a kisebbségi kérdés megkerülése lehetetlen a kisebbségi jogok, kisebbségi közösségi jogok tekintetében. „Érdekünk, hogy egy stabil és demokratikus Ukrajna jöjjön létre, ez pedig lehetetlen a kisebbségi jogok rendezése nélkül. Az autonómia pedig egyértelműen tárgyalásos menetrendet jelent, semmiképpen nem állítható párhuzamba az elszakadási kísérletekkel.”

 A KDNP országgyűlési képviselője végezetül az egységes kisebbségvédelmi mechanizmus szerepére hívta fel a figyelmet az Európai Unió tekintetében. „Az Európa Tanácsban most vannak éppen nagyon jó előrelépések, de nyílván ezt át kellene majd vinni az Európai Unió tekintetében is. Világos alapelvekre lenne szükség Európai Uniós szinten is. Egy egységes jól működő, kiszámítható és garanciákkal alábástyázott, a nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek számára működőképes védelmi mechanizmust kellene kialakítani. Az Európai Parlamentben minden európai képviselőnek ezt kellene képviselni.”