[ szaszfalvi.hu ]

Nem változik az állam és az egyház viszonya - sok más igen

Jelenleg 300 egyház van bejegyezve Magyarországon. A jövõben szigorítják a regisztrációt.

A húsz éve életben lévõ, jelenleg hatályos törvény 100 alapító taghoz köti az egyházak létrehozását, és gyakorlatilag bármelyik bíróságon be lehet jegyeztetni Magyarországon ezeket a felekezeteket vagy egyházi szervezõdéseket. Ezért aztán ma igazán nem is tudni, hogy most éppen hány egyház van bejegyezve, hiszen az egyházaknak nyújtott kedvezményt sokan igyekeznek kihasználni. Ezen változtatna most a törvényalkotó - hangzott el az MTV Az Este címû mûsorában.

Az egyházi törvénytervezetrõl

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje szerint a törvény túl liberális volt, vagyis egyházalapításra adott lehetõséget azoknak is, akik tulajdonképpen nem egyházi szervezetként mûködtek, hanem akár gazdasági társulásként, akár valamilyen egyesületi feladatot láttak el.

A javaslatot a kisebbik kormánypárti frakció, a KDNP dolgozta ki. A javaslatban 13 egyház bevett és elismert egyháznak minõsül. Nyolccal a kormányzat megállapodást köt, mert jelentõs közcélú tevékenységet látnak el. Ezen kívül 23 országos, illetve világvallásokhoz kötõdõ, és jelentõs nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezõ gyülekezetnek, hitközségnek elismert vallási közösséggé nyilvánítását javasolja.

A kimaradtak is kérhetik a bejegyzésüket, de ehhez több feltételnek meg kell felelni. Például az elsõdlegesen vallási tevékenységet folytató egyesületeknek legalább ezer taggal és 20 éve szervezett formában kell mûködnie.

Szászfalvi László államtitkár elmondta, hogy azért is nagyon fontos lesz tisztába tenni a helyzetet, mert nagyon szeretnék, hogyha a közpénzek jó helyre kerülnének, tehát hiteles közösségekhez, hiteles egyházakhoz vagy vallási közösségekhez.

Az egyházakkal való kapcsolattartásért felelõs államtitkár elégedett a kereszténydemokrata frakció javaslatával, benne az egyházi regisztráció szigorításával. Az állam és az egyház viszonyán az új törvény nem változtatna.

A vita folytatódik

Az MSZP szerint a benyújtott törvényjavaslat sérti az állam és az egyház szétválasztásának elvét. Nyakó István, a vallásügyi bizottság MSZP-s tagja szerint furcsa, hogy nem maga az állam nyújt be törvényjavaslatot, hanem négy KDNP-s országgyûlési képviselõ, amit stratégiailag elhibázott lépésnek tart. Azt mondta, hogy véleményük szerint az államnak nincs joga, hogy meghatározza számára mi a vallás. Szerintük azt meg lehet fogalmazni, hogy mi nem számít vallási tevékenységnek.

Lukács Tamás, a vallásügyi bizottság KDNP-s tagja elmondta, hogy elõször 1993-ban nyújtotta be a vallási törvény módosítását, mely nem kapott megfelelõ támogatást. Szerinte nagyon sok bajt elkerülhettünk volna az országban, hiszen 300 egyház van Magyarországon, míg Szlovákiában 17, Lengyelországban pedig 105. Úgy gondolja, hogy valakiknek érdeke volt, hogy virágozzék a vallás „biznisz”. Elmondta, hogy azért képviselõk nyújtották be a tervezetet, mert régóta dolgoznak rajta és szerinte kellõ ismerettel és szakértõi háttérrel rendelkeznek.

Szerinte azt a kérdést kellene feltenni, hogy az MSZP a kormányzása alatt miért tûrte el, hogy az irányításuk alatt levõ Nemzetbiztonsági Hivatal egy egyházról megállapítsa, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Miért fordult az elõ a kormányzásuk alatt, hogy az adatvédelmi biztos megállapítja, hogy több mint 60 ezer ember személyi adatával visszaélt egy egyház és nem történt semmi. Lukács Tamás szerint a helyes kérdés az lenne, hogy az MSZP miért nem nyújtott be törvényjavaslatot.

Nyakó István szerint a javaslatban az egyházak állam elõtti egyenlõsége is sérül, hiszen több kategóriába sorolják be az egyházakat. Úgy gondolják, hogy nem lehet vallás alapján sem megkülönböztetni a magyar állampolgárokat sem. Fojtatják a vitát és szerintük ezt a törvényjavaslatot vissza kell vonni. Hozzátette, ezzel a javaslattal nem állnak egyedül, a Társaság a Szabadságjogokért szintén ezt a javaslatot fogalmazta meg.

Lukács Tamás elmondta, hogy más szakértõi vélemények is léteznek, és alkotmánybírósági határozatok szerint igenis joga van az államnak különbséget tenni az egyházak között. Az Európai gyakorlat is ezt mutatja, hisz ha Svédországban a királyi család tagja kilép az Evangélikus egyházból akkor összes címét rangját elveszíti, mert a svédséghez hozzá tartozik az evangélikusság.

Nyakó István kérdésére, hogy mely egyházakkal, jogvédõ szervezetekkel egyeztettek a törvényjavaslat ügyében, Lukács Tamás elmondta: az 1A kategóriában levõ egyházak összes szakértõjével és vezetõ tisztségviselõivel, az 1B és az 1C kategóriába tartozó egyházak mindegyikével, illetve egyetemi tanárokat is meghallgattak.

Nyakó István rendkívül súlyos hibának tartja, hogy ha önkormányzati intézményt vesz át az egyház, akkor megkövetelheti az egyház azokat a hitelveket az ott tanulóktól és dolgozóktól, melyeket az egyház vall. Példának hozta fel Kecel és Zsombót esetét, ahol az iskolában dolgozóknak be kell járni templomba. Lukács István erre reagálva közölte: a teljes igazság az, hogy a tanárnak a templomban zajló évnyitón és évzárón kell részt vennie, ez viszont megkövetelhetõ.

Nyakó István szerint ezt a törvényi részt biztos, hogy ki kell venni a javaslatból, de úgy érzi, akkor járnak el helyesen, ha visszavonják az egész tervet.

Szászfalvi László a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára az m1, "Ma Reggel" címû mûsorában beszél az új egyházügyi törvény pozitív hatásairól, fõbb pontjairól, jelentõs változásairól, illetve arról, diszkriminál-e az új törvénytervezet.

A felvétel itt tekinthetõ meg:

http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/06/29/09/Diszkriminal_e_az_egyhazugyi_torveny_tervezete_.aspx

Forrás: hirado.hu